Vizépítészet
erdészet
a vizzel kapcsolatos műszaki munkálatok tudománya. Két
részét szokták megkülönböztetni: az elméleti részt, melyet hidraulikának is
neveznek és a gyakorlati részt. Az elméleti rész a nyugvó és mozgó viz
nyomásának törvényeit, a viz folyásával kapcsolatos tüneményeket fejtegeti.
Újabban a hidraulika kiterjeszkedett a légköri csapadék, a talaj vizátbocsátó
képessége és a folyók vizállásai közötti összefüggés kutatására is; e
meteorologiai és geologiai egybevetések vetették meg a hidrologia alapját. A
viz mozgásának elméleti úton lehozott törvényei azonban a gyakorlati életben
csak igen nagy körültekintéssel alkalmazhatók, mert csak matematikailag
meghatározott körülmények között érvényesek. Főként nagy zavart okoz
alkalmazásuknál az, hogy a képletek tiszta vizre vonatkoznak, a folyók pedig
szilárd alkatrészeket is visznek magukkal. Éppen ezért a képletekbe
tapasztalati állandókat hoznak be, melyek révén a vizépítészet kiválólag
tapasztalati tudománnyá vált. A gyakorlati rész foglalkozik az alapozásokkal, a
folyók és patakok szabályozásával, a hajózással, a hajózó csatornák, tengeri és
folyami kikötők építésével, a városi vizvezetékek és csatornázások
létesítésével és a talajjavító munkálatokkal (lecsapolás, alagcsövezés,
öntözés).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|