Vizhártya

vékony réteg a viz felületén, mely sűrübb a viztömeg többi részeinél. Létezését ugy magyarázzák, hogy a cseppfolyós testek molekulái minden irányban egyformán vonzzák egymást, de közvetetlen a felszinen levő molekulák felülről nincsenek kitéve hasonnemü molekulák vonzásának, hanem csak alulról s igy az alulról jövő vonzásnak engedve, sűrüdni kénytelenek. A természetben a vizfelületen még apró úszó por és szemét is gyül össze, melyek aztán a V.t tartósabbá teszik, ugy hogy a viz hullámzásainak akadályául szolgál. E körülményt az árviz ellen való védekezésnél előnyösen használják fel, amennyiben a védő töltések közelében az árviz-hozta szemetet (az u. n. pallóverést) felfogják s ez által a hullámzást megkisebbítik.

Forrás: Pallas Nagylexikon