Vladimir
név
több orosz fejedelem neve. I. V., a Nagy és Szent,
Szvjetoszláv orosz nagyfejedelem fia uralkodott 980-1015. Testvérgyilkosság
útján került a trónra, de azután nagy szerencsével kormányzott és Oroszország
határait a Dnyeprig, a Ladoga-tóig s a Dünáig terjesztette, amiért utóbb a Nagy
jelzővel ruházták föl. A Szent melléknevet azért kapta, mert azon alkalomból,
hogy Anna hercegnőt, II. Romanos görög keleti császár leányát nőül vette, maga
is áttért a görög hitre (988) és pogány alattvalóit is arra kényszerítette,
hogy bálványaikat a Dnyepr hullámaiba dobják és megkeresztelkedjenek. Halála
előtt 8 fia között osztotta fel Oroszországot. II. Katalin cárnő V.
tiszteletére a V.-rendet alapította, a kijevi egyetem pedig az ő nevét
viseli. A régi orosz népballadáknak egyik kedvelt hőse. - II. V. Monomachos,
kijevi nagyherceg, uralkodott 1113-25. nyomban trónralépése után eltiltotta az
uzsorát és kiűzte a zsidókat. Azután engedelmességre szorította a kisebb orosz
fejedelmeket és Oroszországnak majdnem egész területét kezében egyesíté. Sok
kolostort és templomot alapitott; Vladimir városban pedig (a Kljaszma mellékén)
1157. új fejedelmi palotát emelt a maga számára. Az irodalomban is számot tesz:
a legelső orosz prózairók egyike. Többi között a jó fejedelem kellékeiről is
irt (Poucsenije = oktatás). Megh. 1125 máj. 19.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|