Vöcsökfélék
állat
(Podicipidae), az úszók rendjébe, a búvárfélék
családjába tartozó madárnem. Úszólábuk hasadt, rövid farkuk csak egy
csomófosztott tollból áll. Orrnyilásaik hosszas elliptikus formájuak. Mintegy
24 fajta ismeretes, melyek közül hazánkban 5 fordul elő. Leginkább állóvizekben
tartózkodnak, ahol úszófészkeket építve költenek is. Fészekalja 3-6 tojás,
melyeket a szülők közösen költenek ki. Kiváló úszók. Rovarokkal és más kisebb
vizi állattal táplálkoznak. Tollas mellbőrük, mely finom selyemnemü, grebes
néven kereskedelmi cikk, prémül, kalapra stb. használják. Legismertebb fajtái:
a búbos vöcsök (Podiceps cristatus L). Háta szürkésbarna, hasa fehér, csőre
vöröses. Az időseb példányok feje hátsó részét kétcsúcsu tollbóbita, nyakukat
pedig rozsolaszinü, hátul barnán szegélyzett tollgallér díszíti. Hossza 66,
szárnyhossza 18 cm. Vándormadár. magyarországban nyáron a nádasokbannem ritka,
különben hazája az É. sz. 55-35°. Drága tollaiért nagyban vadásszák. A vörös
nyaku vöcsök (P. griseigena Bodd.), fekete nyaku vöcsök (P. nigricollis Sund.),
az apró vöcsök (P. minor L.) az előbbinél jóval kisebb, de hasonlóan élő és nálunk
szintén nem ritka fajok. A füles vöcsök (P. auritus L. hazája a magas észak,
magyarországba csak ritkán látogat el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|