Vogézek
földrajz
(Wasgau, Wasgenwald, Les Vosges), a középrajnai síkság Ny-i
szélén, a Rajnával egyközüen huzódó hegylánc. A felső vagyis déli, meg az alsó
vagyis északi láncból áll. A déli lánc Baseltől, illetőleg az őt a Jurától
elválasztó Belforti-kaputól 100 km.-nyi hosszuságban és 50 km.-nyi szélességben
a Saar forrásáig nyulik. Miként a sok tekintetben hozzája hasonló Fekete-erdő a
v. déli lánca is D-en, a Doubs völgye és K-en a Rajna völgye felé meredeken
ereszkedik le, Ny-on pedig, ahol a Monts Faucilles által a Langres fensíkkal
áll összeköttetésben, szeliden ereszkedik le a lotaiai fensíkra. A legmagasabb
és nagyobbára kerek kúpokat Ballon vagy Belchen névvel illetik. A Ny-i láncban
a magasabb csúcsok a Rheinkopf (1319 m.), a Hoheneck (1366 m.) és a Tanneck
(1292 m.); a K-iben, amelyet mély völgyek szaggatnak meg: a Nagy- vagy Gebweili
Belchen (1423 m.) a V. legmagasabb csúcsa, a Kleinkopf (1332 m.) és a Champ du
Fé (1095 m.). A fő gerinc közelében több tó van; ilyenek a Fekete- (950), a
Fehér-tó (1050 m.) az 1291 m. magas Reisbergnél, a Belchen-tó (1060 m.) a
Nagy-Belchen mellett és a Gérardmer (l. o.) melletti tavak. A gránit, gnájsz és
paleozói rétegek alkotják a V. déli ágának fő gerincét. Szén- és érctelérek
csak csekély kiterjedésben fordulnak elő. A V. déli részének vizei nagyobbára a
Rajna vizkörnyékéhez tartoznak; csakis a legdélibb részek néhány patakja ömlik
a Saôneba. A Ny-i lejtő vizei a Moselbe, a K-ié az Illbe vagy a Rajnába
folynak. Némelyiköknek völgyei kies képet nyujtanak; ilyenek a Savoureuse-menti
Giromagny-, a Münster- és a Breusch-völgy. A gabona még 900, a szőllő 400 m.
magasban megérik, mig a hegység lábánál a szelid gesztenye is megterem.
ugyanitt az ipar, különösen a szövő ipar virágzik. Az alacsonyabb, északi rész,
amely főképen homokkőből áll és csak K-i lábánál vannak régibb kőzetek, gránit,
gnájsz és ifjabb eruptiv tömegek (porfir és melafir) a Saar forrásánál,
illetőleg a 380 m. magas Zaberni-hágónál kezdődik; hegycsúcsai sehol sem
emelkednek 600 m.-nél magasabbra. A Nagy-Wintersberg 577 m. magas. A bányászat
vasérc (Niederbronnál) és szén (főképen Forbachnál) termelésére szorítkozik. Az
ásványvizforrások közül a legjelentékenyebb a német oldalon Niederbronn és a
francia oldalon Plombieres. A lakosok részint németek, részint franciák. V. ö.
Schricker (Strassburg 1873), Stieve (Lahr 1873), Seydlitz (Metz 1886) és
főképen Mündel (Strassburg 1893) leirását, továbbá: Bleicher, Les Vosges, le
sol et les habitants (Páris 1890); Wörl, Die Vogesen (Würzburg 1893); Trinius,
Die Vogesen in Wort und bild (Karlsruhe 1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|