Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vorarlberg... ----

Magyar Magyar Német Német
Vorarlberg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vorarlberg

Ausztria legkisebb koronatartománya külön alkotmánnyal, külön tartományi gyüléssel, de közigazgatási tekintetben Tirollal egyesítve, Bajorország, Tirol, Svájc és Liechtenstein közt, 2602 km2 területtel. Felszine. V., amelyet az Arlberg választ el Tiroltól, egészen hegyekkel takart tartomány. D-i részét a kristályos kőzetekből álló Rhätikon, a Silvretta- és a Fervall-csoportok takarják, mig É-i részén a Lech-völgyi Alpok és a Bregenzi-erdő terül el. A Rhätikonban 25 hegycsúcs van, amelyek 2500 m.-nél magasabbak, köztük a legnagyobb a Scesaplana (2967 m.). V. legmagasabb hegycsúcsa a Silvretta-Alpokban a Fluchthorn (3408 m.). Fő völgyei: a 63 km. hosszu, 7 km. széles Rajna-völgy, az Ill-völgy (36 km.), amelyet a legfelsőbb részében Fermunt-völgynek, azután Montafonnak és alsó részében Walgaunak hivnak, a Bregenzi Ach völgye (46 km.) és a Lech-völgy. Az Ill-völgynek nagyobb mellékvölgyei balról a Samina (16 km.) és a Gamperton- vagy Mönkbach-völgy (12 km.), jobbről a Walser- (20 km.), az Arlbergig nyuló Kloster- (24 km.) és a Silber-völgy. A Boden-tóból 34 km2 esik Ausztriára; ezenkivül V.-nek van több hegyi tava, köztük a legszebb a nagyszerü hegyi üstben, mélyen elhelyezkedett Lüni-tó (1924 m.). Az éghajlat a magas fekvéshez képest igen mérsékelt, ami főképen a gyakori Föhnnek tudható be. Bregenz év középhőmérséklete 8,4°. Az évi csapadékmennyiség igen nagy; Bregenzben 1389, Bludenzben 1218 és Dornbirnben 1413 mm. Termékek. Az egész területnek 91,4%-a termékeny; 3,02% szántóföld, 13,39% rét, 34,88% havasi legelő, 10,38% legelő és 26,01% erdő. A termelt gabona nem elég a lakosok táplálkozására, ellenben burgonyát, kukoricát, gyümölcsöt és bort, valamint iparnövényeket bőven termelnek. Jelentékenyebb a mezőgazdaságnál az állattenyésztés. Használható ásványokban V. szegény; Wirtatobelben Langen mellett három 42 cm. vastag széntelepet bányásznak. A lakosok száma 1880-ban 107 373, 1890-ben 116 073 (56 790 férfi) volt; esett egy km2-re 45. Vallás szerint volt 114 711 r. kat. (98,8%), 824 ág. ev., 392 ev. ref. és 136 izr.; nemzetiség szerint 105 259 (91,7%) német és 3085 olasz. Az ipar a rendelkezésre álló vizi erő miatt magas fokon áll. A pamutfonók száma 17, 179 000 orsóval és 1872 munkással, a kelmefestőké, fehérítőké, tisztítóké 14, 1092 munkással. Virágzó házi ipar a gép- és kézi himzés; jelentékeny iparágak még a fa-, papirosipar, a hajóépítés, kevésbbé fontos a vasipar. Az 1861 febr. 26-iki tartományi alkotmány szerint az évenkint Bregenzben ülésező V.-i tartománygyülés 20 tagból áll; ezek: az érseki fővikárius és 19 6-6 évre választott képviselő (négyet választanak Bregenz, Feldkirch, Bludenz és Dornbirn, egyet a feldkirchi kereskedelmi és iparkamara, tizennégyet a többi községek). A közigazgatás élén az innsbrucki helytartó áll; alája van rendelve a következő három kerületi kapitányság: Bludenz (1320 km2 ter., 25 104 lak.), Bregenz (826 km2 ter., 41 824 lak.) és Feldkirch (456 km2 ter., 49 145 lak.). Az igazságszolgáltatás forumai a feldkirchi kerületi törvényszék és hat járásbíróság. A közoktatás szolgálatában áll a feldkirchi reálgimnázium, egy polgári iskola és 192 népiskola.

V. nagyobbára vétel útján jutott Ausztriához. 1363. megvásárolták a Habsburgok Neuenburgot, 1375. Feldkirch grófságot, 1394. Bludenzet és Montavont, 1451. Bregenzet és 1765. a hohenemsi grófok férfiágának kihalta után elfoglalták Hohenemset, 1782. csatolták Tirolhoz, mindaddig Alsó-Ausztriához tartozott. A pozsonyi béke rövid időre Bajorországnak juttatta, de 1814. ismét Ausztriához került.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is