Ausztria legkisebb koronatartománya külön alkotmánnyal,
külön tartományi gyüléssel, de közigazgatási tekintetben Tirollal egyesítve,
Bajorország, Tirol, Svájc és Liechtenstein közt, 2602 km2 területtel.
Felszine. V., amelyet az Arlberg választ el Tiroltól, egészen hegyekkel takart
tartomány. D-i részét a kristályos kőzetekből álló Rhätikon, a Silvretta- és a
Fervall-csoportok takarják, mig É-i részén a Lech-völgyi Alpok és a
Bregenzi-erdő terül el. A Rhätikonban 25 hegycsúcs van, amelyek 2500 m.-nél
magasabbak, köztük a legnagyobb a Scesaplana (2967 m.). V. legmagasabb
hegycsúcsa a Silvretta-Alpokban a Fluchthorn (3408 m.). Fő völgyei: a 63 km.
hosszu, 7 km. széles Rajna-völgy, az Ill-völgy (36 km.), amelyet a legfelsőbb
részében Fermunt-völgynek, azután Montafonnak és alsó részében Walgaunak
hivnak, a Bregenzi Ach völgye (46 km.) és a Lech-völgy. Az Ill-völgynek nagyobb
mellékvölgyei balról a Samina (16 km.) és a Gamperton- vagy Mönkbach-völgy (12
km.), jobbről a Walser- (20 km.), az Arlbergig nyuló Kloster- (24 km.) és a
Silber-völgy. A Boden-tóból 34 km2 esik Ausztriára; ezenkivül V.-nek
van több hegyi tava, köztük a legszebb a nagyszerü hegyi üstben, mélyen
elhelyezkedett Lüni-tó (1924 m.). Az éghajlat a magas fekvéshez képest igen
mérsékelt, ami főképen a gyakori Föhnnek tudható be. Bregenz év
középhőmérséklete 8,4°. Az évi csapadékmennyiség igen nagy; Bregenzben 1389,
Bludenzben 1218 és Dornbirnben 1413 mm. Termékek. Az egész területnek 91,4%-a
termékeny; 3,02% szántóföld, 13,39% rét, 34,88% havasi legelő, 10,38% legelő és
26,01% erdő. A termelt gabona nem elég a lakosok táplálkozására, ellenben
burgonyát, kukoricát, gyümölcsöt és bort, valamint iparnövényeket bőven
termelnek. Jelentékenyebb a mezőgazdaságnál az állattenyésztés. Használható
ásványokban V. szegény; Wirtatobelben Langen mellett három 42 cm. vastag
széntelepet bányásznak. A lakosok száma 1880-ban 107 373, 1890-ben 116 073 (56
790 férfi) volt; esett egy km2-re 45. Vallás szerint volt 114 711 r.
kat. (98,8%), 824 ág. ev., 392 ev. ref. és 136 izr.; nemzetiség szerint 105 259
(91,7%) német és 3085 olasz. Az ipar a rendelkezésre álló vizi erő miatt magas
fokon áll. A pamutfonók száma 17, 179 000 orsóval és 1872 munkással, a
kelmefestőké, fehérítőké, tisztítóké 14, 1092 munkással. Virágzó házi ipar a
gép- és kézi himzés; jelentékeny iparágak még a fa-, papirosipar, a hajóépítés,
kevésbbé fontos a vasipar. Az 1861 febr. 26-iki tartományi alkotmány szerint az
évenkint Bregenzben ülésező V.-i tartománygyülés 20 tagból áll; ezek: az érseki
fővikárius és 19 6-6 évre választott képviselő (négyet választanak Bregenz,
Feldkirch, Bludenz és Dornbirn, egyet a feldkirchi kereskedelmi és iparkamara,
tizennégyet a többi községek). A közigazgatás élén az innsbrucki helytartó áll;
alája van rendelve a következő három kerületi kapitányság: Bludenz (1320 km2
ter., 25 104 lak.), Bregenz (826 km2 ter., 41 824 lak.) és Feldkirch
(456 km2 ter., 49 145 lak.). Az igazságszolgáltatás forumai a
feldkirchi kerületi törvényszék és hat járásbíróság. A közoktatás szolgálatában
áll a feldkirchi reálgimnázium, egy polgári iskola és 192 népiskola.
V. nagyobbára vétel útján jutott Ausztriához. 1363.
megvásárolták a Habsburgok Neuenburgot, 1375. Feldkirch grófságot, 1394. Bludenzet
és Montavont, 1451. Bregenzet és 1765. a hohenemsi grófok férfiágának kihalta
után elfoglalták Hohenemset, 1782. csatolták Tirolhoz, mindaddig
Alsó-Ausztriához tartozott. A pozsonyi béke rövid időre Bajorországnak
juttatta, de 1814. ismét Ausztriához került.
Forrás: Pallas Nagylexikon