Vránai perjelség
földrajz
Vrána (lat. Aurania) Dalmáciában fekszik, Zára és Sebenico
között. Egykor erős vár emelkedett e helyen. A XI. sz. elején
Szt.-Benedek-rendi monostort alapítottak itt szt. Gergely tiszteletére a
dalmáciai hercegek. Később azonban a monostor feloszlott, mire a fejedelem VII.
Gergelynek és utódainak adományozta oly célból, hogy az a Dalmáciába küldendő
pápai követeknek rendelkezésére álljon. a XII. sz.ban a kolostor a templomosok
lovagrendjének birtokába jutott. E rend eltörlése után a vránai várat a hozzá
tartozó jószágokkal egy ideig a király birta mig Nagy Lajos a
Szt.-János-lovagrendnek adományozta olyképen, hogy a vránai perjel a lovagrend
több magyarországi rendházai felett is fenhatósággal birjon (1345). Ez idő óta
birjuk a vránai perjelek névsorát. Ezek Horvát- és Dalmát-ország leghatalmasabb
uraihoz tartoztak, és többnyire nevezetes szerepet játszottak. Újabb időkben a
V. javadalmát a zágrábi nagyprépostsággal kapcsolták össze. V. ö. Pray,
Dissertatio historico-critica de Prioratu Auraneae (Bécs 1773); Szt.-István-társ.
encyclopediája (XIII. köt., 350. old).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|