Vukotinovic
Lajos (eredetileg Farkas), horvát államférfi és botanikus,
szül. Zágrábban 1815 jan. 13. ősnemes családból, megh. u. o. 1893 márc. 17-én.
Szülővárosában és Nagy-Kanizsán tanult, a filozofiát Szombathelyen, a jogot
Zágrábban és Pozsonyban végezte. 1836. az ügyvédvizsgát kiállván, még abban az
évben Kőrös vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1840-48. Moslavinában
főszolgabiró. 1848. mint százados, majd mint őrnagy vett részt a
hadmozgalmakban. 1852. szolgabirói állását ismét elfoglalta, de nem sokára
Kőrös vármegye törvényszéki elnökének nevezték ki; 1853. vármegyéje meg a
törvényszék feloszlattatván, V. nem akart a Bach-rendszernek szolgálni s
1853-60. Zágrábban a horvát nemzeti muzeum alapításának s a horvát és szlavon
gazdasági egyesületnek szentelte magát. Amannak teremtője, több éven át őre és
haláláig hűséges gondozója, emennek 1855-57. titkára és szerkesztője volt.
1860. Kőrös vármegye főispánja lett 1867 márc. 8-ig. Ekkor a magánéletbe vonult
s a természettudományokkal, gazdasági, gyümölcsészeti és szőllészeti
tanulmányokkal foglalatoskodott. Legnevezetesebb működését a botanika terén
fejtette ki. Horvátországot, Kitaibel után, Schlosser Józseffel (l. o.) együtt
minden irányban átkutatta és a növényzetét ismertette. De e mellett a politikai
életbe is tetemesen befolyt s mint képviselő és államférfiú a horvát nép
történetében korszakot nyitott. Irodalmi működése nagyon sok téren jelentkezik.
Eleinte szépirodalmi cikkeket irt s dalait még ma is kedvelik. Életrajzát
fotográfiájával az Österr. Botan. Zeitschr. közölte. (1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|