Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Waadt... ----

Magyar Magyar Német Német
Waadt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Waadt

(Waadtland, Pays de Vaud), svájc egyik kantonja Neuchatel, Fribourg, bern, Wallis, Genf és Franciaország közt, 3222 km2 területtel. Felszine. DK-i részét a Berni- és Saane-Alpok ágai (Diablerets 3251 m., Dent de Morcles 2938 m., Vanil noir 2386 m.) borítják, amelyek a Wallis felőli határon emelkedő sziklás és részben glecserekkel takart határláncot kivéve, középmagasságu hegyek. Ny-on a Jura egyközü mészhegyláncai (Mont-Tendre 1680 m., Dôle 1678 m. és Chasseron 1611 m.) húzódnak el. Az Alpok és a Jura között terül el a Genfi-tótól a Neuchateliig egy termékeny fensík (Jorat 928 m.), amely a Genfi-tó felé meredeken ereszkedik le. A kanton É-i fele a Rajna vidékéhez tartozik, amely a Saanet (l. o.) és Orbeot vagyis Zihlt az Aere útján veszi föl; a déli részt a Rhône és Genfi-tó mellékvizei a Grande Eau, Vavayse és Venoge öntözik. A tavak a határokon elterülő Genfi- és Neuchatelin kivül a Murteni, amelyen a Broye folyik át és a Jurában a Joux. Éghajlat és termékek. Az éghajlat a magassághoz képest különféle. Ste-Croixban (1092 m.) a Chasseron lábánál az évi középhőmérséklet 5,9°, a téli -1,4° és a nyári 13,7°. A legenyhébb az éghajlat a Genfi-tó partjain (l. Montreux) és a Rhône-völgy jobb oldalán. Az egész területből 84,7% termékeny föld és pedig 727 km2 erdő, 66 szőllő, 1946 szántó, rét vagy legelő. A fő keresetforrások föld- és szőllőmívelés, az Alpokban és Jurában pedig a havasi gazdálkodás. A földmívelés legjobban fizet a tavak közt fekvő gros-de vaudi fensíkon. A szőllőmívelés különösen a Rhône völgyében Yvorne és Aiglenél, meg a Genfi-tó partjain (Lavaux és Lacôte) szolgáltat keresett fehér borokat. Dohányt a Broye mentén, Gransonnál és Veveynél termelnek. A házi állatok: 15 404 db. ló, 91 141 szarvasmarha, 48 453 sertés, 30 239 juh, 16 004 kecske és 27 158 méhkas. A bányászati termékek: só Bexnél, márvány St.-Triphonnál a Rhône völgyében, barnaszén Lavauxnál, épület- és malomkő a Jurában. Az ásványvizforrások közül kiválóbbak a laveyi, az alliazi és yverdoniak.

Lakosság. 1888. a kanton összes lakosságszáma volt 247 655 (123 327 férfi); vallásra nézve 224 999 evangelikus, 21 472 kat., 603 izraelita és 581 egyéb; anyanyelvre nézve 218 358 francia, 23 873 német, 3398 olasz, 49 román és 1977 egyéb. Az összes lakosság a 19 járásban a következőképen oszlott meg: Aigle 18 648, Aubonne 8487, Avenches 5305, Cossonay 11 571, Échallens 9661, Grandson 13 841, Lausanne 41 076, La Vallée 5527, Lavaux 9837, Morges 14 396, Moudon 11 865, Nyon 13 524, Orbe 13 803, Oron 6583, Payerne 10 872, Pays d"Enhaut 4613, Rolle 6125, Vevey 25 664 és Yverdon 16 257. A népmozgalom adatai: 1894. az összes születéseké 7087, a házasságoké 1975 és a halálozásoké 5593. Az ipar, amely a lakosság 27%-át foglalkoztatja, leginkább a Jurában virágzik és szolgáltat órákat (Val-de-Joux), zenélő szelencéket (Sainte-Croix) a vasárukat (Vallorbe); ezenkivül említendő a szivargyártás Gransonban és Veveyben, a csokoládégyártás Gransonban és Veveyben, a csokoládégyártás Lausanneban és Veveyben, végül a tej feldolgozás Veveyben. A kereskedelemben a fő kiviteli cikkek a bor, szarvasmarha, sajt, fa, órák, zenélő dobozok és szivarok. Fontos kereskedelmi forrást szolgáltat a Genfi-tónál és az Alpokban az idegenforgalom. Kiválóbb klimatikus gyógyhelyek: Montreux és környéke, Bex és az Ormont-völgyek.

Az alkotmány (1885 márc. 1-től) demokratikus képviseleti, fakultativ népszavazattal és 500 000 franknál magasabb budgettételnél kötelező népszavazattal. A nagy tanács (minden 300 választóra 1 tag), a törvényhozó testület és az államtanács melyet az előbbi választ, a végrehajtó hatalom. A kanton bevételei (1890) 7,1 kiadásai, 6,9, adósságai 12,1 millió frankra rúgnak. Közigazgatási szempontból 19 járásra (l. fentebb) oszlik. Fővárosa Lausanne. Minden járásnak megvan az 5 tagból álló járásbirósága. A legfelsőbb birói fórum a lausannei kantonális törvényszék. A tanítás- és nevelésről gondoskodik (1892) 970 népiskola 40 255 tanítvánnyal, 160 kisdedóvó, 6 felsőbb népiskola, 3 teljes középiskola és 19 csonka középiskola, 2 tanítóképző, 4 ipariskola, 1 felsőbb ipariskola, végül a lausannei egyetem teologiai, jogi, orvosi, filozofiai és mat.-természettudományi fakultással.

Történelem. Miként a tavakban talált cölöpépítmények mutatják, W.-ban már a rómaiak előtt laktak. Kr. e. 58. Helvetiával együtt került római hatalom alá. A III. és IV. sz.-ban az alemannok pusztították több ízben. Az V. sz.-ban a burgundiai királysághoz került s 534. a frankoké, 888. Felső-Burgundiáé és 1032. a német birodalomé lett. A zähringeni család kihalta után Lausanneon kivül Péter szavójai gróf foglalta el. A burgundiai háborukban Bern ragadta magához egy részét, az utolsó részt pedig 1536. foglalta el. 1723. Davel őrnagy kisérlette meg a berni iga lerázását, de sikertelenül. Midőn 1798. Laharpe és más W.-iak meghivására francia katonaság érkezett földjére, elszakadt Berntől és lemani köztársaság néven teljesen különvált, de még ugyanazon évben Leman kanton néven a helvét köztársaság kötelékébe lépett. 1803. demokrata képviselői alkotmány adott magának, amelyet 1831 május 25. demokratikus irányban revideáltak. Újabb ilyen reviziókat teljesítettek 1861., 1872. (fakultativ népszavazat) és 1885. (progressziv adó). 1848. a kantonban uralkodó radikális párt a svájci szövetséggel szemben mindig a kantoni önállóság érdekében küzd.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is