Waldeck
a német birodalomhoz tartozó fejedelemség, amely két részből
áll: az egykori W. grófságból (1055 km2 ter.) Vesztfália és
Hessen-Nassau porosz tartományok közt, meg Pyrmontból (l. o.). A tulajdonképeni
W. hegyes-dombos vidék; legmélyebben fekvő része is 170 m. magas. Ny-i
legmagasabb része (Upland) a Rajnai palahegységhez tartozik, amely itt az
Ettelsbergben (831 m.) kulminál. folyóvizei nagyobbára a Weser vidékéhez
tartoznak; jelentékenyebbek az Eder és Diemel. Az éghajlat általában zord;
termékenyebb vidékek az első Eder mellett és ÉK-en vannak. A lakosok száma
W.-Pyrmontban 1895-ben 57 776 (27 932 férfi), akik az egyes járásoka közt a
következőképen oszlanak meg: Twiste: 16 588, Eisenberge: 17 686, Eder: 15 138
és Pyrmont: 8354. A házasságok száma 1894-ben: 375, születéseké: 1813,
halálozásoké: 1157, kivándorlottaké: 25. Fő foglalkozás a földmívelés és
állattenyésztés. A szántóföldek, kertek és rétek az összes terület 55%, az
erdőké 36%. Fő termékek a gabona és pedig rozs és zab, továbbá len, burgonya,
fa, gyapju, vas, pala, mész és épületkövek. Az ipar jelentéktelen. Pyrmontban
vannak szivar- és dohánygyárak; ezenkivül készítenek liköröket (Arolsen),
szalmapapirost (Wrexen), gépeket (Wetterburg), vajat, sajtot és durva szöveteket.
Az alkotmány 1852 aug. 17. kelt. E szerint a fejedelmi méltóság a most uralkodó
családban az első szülöttség rendje szerint örökös; a férfiág kihaltával W.-ben
a női ág, Pyrmontban a porosz Hohenzollernek örökölnek. A tartománygyülés 15
tagból áll, akiket közvetett választással 3 évre választanak s akik minden év
októberében gyülnek össze. Az 1855-iki községi törvény a községeknek messze
menő önállóságot biztosít. A Poroszországgal 1867. kötött szerződés szerint a
fejedelem jogai: a képviseltetés a szövetségtanácsban (egy szavazattal), az
egyházi s állami birtokok igazgatása, a megkegyelmezés és a törvényszentesítés
formális joga; ellenben a belső közigazgatást a Poroszország által a fejedelem
beleegyeztével kinevezett férfiu, a Landesdirektor gyakorolja. A közoktatási
intézmények: 2 középiskola, egy pedagogium és 123 népiskola. A székes főváros
Arolsen, (1895) 2768 lak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|