Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Wallis... ----

Magyar Magyar Német Német
Wallis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Wallis

(Le Valais), svájci kanton, a Genfi-tó, Waadt, Bern, uri, Tessin kantonok, Novara, Torino olasz tartományok és Haute-Savoire francia départemenet közt, 5247 km2 területtel. É-on a Berni-, D-en a Lepontini-, Pennini-Alpok és a Mont Blanc veszik körül és igy W. a Furkától Martignyig NyDNy-nak húzódó hosszanti völgy, Martignytól a tóig pedig ÉNy-nak vonuló keresztvölgy számos mellékvölggyel. A Rhône a róla elnevezett glecsertől kezdve 162 km.-nyi hosszuságban folyik rajta keresztül. Az egész kanton hegyes vidék nagyszerü szikla- és jégvadonokkal, havasi legelőkkel, felső részeiben fenyőerdőkkel, lejebb gyümölcskertekkel, szőllőkkel és gabonaföldekkel. A magassághoz mért az éghajlat is. Ny-on a hóhatár közel 3000 m., mig a glecserek 1800 és az Alecs-glecser egészen 1353 m.-nyire nyulik le. Az erdőhatár 2200, a gabonatermelés 1800 és a szőllő 950 m.-nyire van. Az egész területből 2410 km2 (45,9%) termőföld és pedig 625 km2 erdő, 11,4 szőllő és 1773 szántóföld, illetőleg rét és legelő. Gabona-, szőllő-, gyümölcstermelés, a magas vidékeken pedig havasi gazdálkodás a fő foglalkozás. A mélyebben fekvő helyeken kukoricát, dohányt, sőt a legmelegebb helyeken déli gyümölcsöket is termelnek. A legjobb borok Sierre, Sion és Martigny környékén teremnek; sokan belőlük exportálnak is. Az állattenyésztés igen jövedelmező. 1888. volt 2376 ló, 2161 öszvér, 793 szamár, 70 089 szarvasmarha, 15 672 sertés, 59 344 juh, 28 985 kecske és 5403 méhkas. A bányászat antracit, márvány, mész és pala előállítására szorítkozik. Az ásványvizforrások közül a legkiválóbbak a leuki, a saxoni és a morgini. A lakosok száma (1888) 101 985 (51 253 férfi), akik közt 825 evangelikus; anyanyelvre nézve 68 602 francia, 32 471 német, 883 olasz, 4 román és 25 egyéb. A születések száma (1894) 3089, a házasságoké 608 és a halálozásoké 2455. A járások szerint a lakosok igy oszlanak meg:

A járás neve

A lakosok száma

Brigue (Brig)

5 566

Conthey (Gundis)

8 863

Entremont

9 760

Conches (Goms)

4 192

Hérens (Ering)

6 521

Loeche (Leuk)

6 441

Martigny (Martinach)

11 535

Monthey

10 119

Ravogne (Ravon)

5 912

St. Maurice

6 517

Sierre (Siders)

10 138

Sion (Sitten)

9 911

Vie (Visp)

7 010

Az ipar fejlődőben van, amit különösen a rendelkezésre álló vizi erő mozdít elő; fontosabb ipartelepek a montheyi üveghuta és szappangyár, a saxoni konzervgyár, a montheyi cukorgyár, a brigi dinamit-, a sioni és montheyi dohánygyárak. A legjelentékenyebb kereskedelmi cikk a bor. A főváros Sion. Az 1876. újra revideált alkotmány demokratikus képviseleti, pénzügyi tekintetben kötelező népszavazattal. A nagy tanács, minden 1000 lakos után 1 négy évre választott taggal, a törvényhozó testület; a kis tanács, amely a nagy tanács által választott 5 tagból áll, a végrehajtó hatalom kezelője. A közoktatás eszközei (1892) 496 népiskola 20 766 tanítvánnyal, 5 óvóiskola, 3 ismétlőiskola, 3 középiskola, 4 tanítóképző, 3 kollégium, amelyek közül az egyik reáliskolával van összekötve. A kanton bevételei (1890) 1,26, kiadásai 1,15, adósságai 6,40 és vagyona 3,47 millió frank.

Történelem. W.-t az ókorban kelta törzsek (seduni, nantuati stb.) lakták. Julius Caesar a római birodalomhoz csatolta. Az V. sz.-ban Burgundiához, 534. a frank birodalomhoz és 888. Felső-Burgundiához került. A XIII. sz.-ban Szavója és Sion püspökség osztoztak meg Alsó-W. birtokában, mig a német Felső-W. függetlenségét megőrizte és 1475. a burgundiai háborukban Alsó-W.-t is felsőbbsége alá hajtotta. A helyét alkotmány 1798. mindkét részt egyforma jogokkal ruházta fel, de már 1802. Napoleon W.-t Svájctól elszakította és 1810. birodalmába kebelezte. A párisi békében Svájchoz visszacsatoltatván a kanton, 1815. oly alkotmányt fogadott el, amely minden járásnak, tekintet nélkül lakói számára, a katoni gyülésben egyforma szavazatszámot biztosított és igy abban a túlsúlyt Felső-W.-nak biztosította. Ezen kiváltság ellen a népesebb Alsó-W. erős küzdelmet fejtett ki, aminek következtében ez utóbbinak előnyére az alkotmányt 1839. átalakították. Ámde a kanton e két része közt újabb viszály tört ki, amely 1844. a liberális párt vereségével végződött. Az ultramontánok ezen győzelmének következménye az 1844-iki alkotmány volt, amely az iskolákat a papság kezeibe tette le és ennek befolyását a kanton ügyeinek vezetésében is megnövelte. 1848. a kanton megint új alkotmányt kapott, de a tanácsban újra a klerikális párt jutott többségre. Az alkotmány reviziójára vonatkozó javaslatokat 1872. és 1874. a népszavazat elvetette és igy Fribourgot kivéve, W. az egyedüli kanton, amelyben a törvényszabásra nézve a népszavazat nem kötelező. V. ö. Boccard, Histoire du Valais (Genf 1844); Furrer, Geschichte von W. (Sitten 1850-54); u. a., Hist. du Valais (u. o. 1875); Wolf és Cresole, W. und Chamonix (Zürich 1885-89); Gremaud, Documents relatifs a l"histoire du Valais (Lausanne 1871-84); Hoppeler, Beiträ zur Geschichte des W. (Zürich 1897).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is