Warga

1. János, pedagogus, szül. Kovács-Vágáson (Abaúj) 1804 jan. 8., megh. Nagy-Kőrösön 1875 jan. 10. Iskoláit sárospatakon végezte. 1833. Nagy-Kőrösre hivták meg tanárnak. Hivatala megkezdése előtt meglátogatta a német egyetemeket. Éppen visszatérőben volt, mikor értesült róla, hogy az akadémia egy mennyiségtani kérdésre kitűzött pályadíjat (100 aranyat) neki itélt oda. Majd az akadémi bölcseleti jutalmát is ő nyervén el, 1835. levelező taggá választatott. Nagy-Kőrösön az iskolák igazgatását is rábizták. Művei: Vezérkönyve az elemi nevelés és tanításra címü kétkötetes műve (1837-38), Bibliai ismeretek, Kézi ábécé, Magyar nyelvtan, Mértan, Számtan, Olvasó- és tanítókönyv, Természettan. Mindezek több kiadásban. Jelent meg tőle továbbá a középiskolák számára. Latin nyelvtan, több bölcseleti mű s egy Gimnáziumi pedagogika. Hivataláról 42 évi működés után 1874. lemondott.

2. W. Lajos, egyháztörténetiró, szül. Kolozsváron 1835 aug. 19., ahol 1842 őszén kezdett tanulni. Szülővárosában végezte a teológiát 1860., azután egy évig u. o. köztanító volt. 1861. külföldre ment s a jenai, berlini és zürichi egyetemeken két évet töltött. Hazatérte után egy ideig nevelősködött, majd 1866. hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanár lett. 1868. elején Sárospatakon akadémiai magántanári állást foglalt el. Ez év nyarán a teologiai szakban rendkivüli, 1869. pedig rendes tanárrá választatott s azóta ott működik, leginkább az egyháztörténelem körébe vágó tudományokat adva elő. Fő műve: A keresztény egyház történelme (Sárospatak 1880-84).

Forrás: Pallas Nagylexikon