Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Washington... ----

Magyar Magyar Német Német
Washington... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Washington

(ejtsd: vasingtn; rövidítve Wash.), 1. az amerikai Egyesült Államok közt a legmesszebb ÉNy-nak fekvő állam, Vancouver-sziget, amelytől a Juan de Fuca-csatorna választja el, Brit-Kolumbia, Idaho, Oregon és a Nagy-oceán közt, 179 170 km2 ter., (1860) 11 694, (1890) 349 390 lak. Felszine, éghajlata és termékei olyanok, mint Oregonban. A Kaszkad-hegység K-i és Ny-i W.-re osztja föl. A parti hegyek közül csak az ÉNy-iak érnek el nagyobb magasságot, ilyen p. a Mount Olympus (2480 m.). A fő folyók a Kolumbia, az Okinakane, amannak K-i és a Snake, a D-i mellékfolyója. Kikötői és öblei számosak. A földmívelés több helyen csak mesterséges öntözés mellett lehetséges. 1893. termett 9,9 millió bushel búza, 3,4 millió bushel zab, 1,8 millió bushel árpa stb. A gabonaféléken kivül fontos a komló- és lentermelés. A juh- és szarvasmarhatenyésztés jelentékeny. A legnagyobb jövedelmi forrásul mindamellett az erdők szolgálnak; a legfontosabb iparág a faipar. 1888-ban 750 millió köbláb épületfát exportáltak. A bányászat szolgáltat szenet (1893-ban 11/4 millió tonna), aranyat (220 000 dollár értékben), ezüstöt (197 000 dollár) stb. A halászat a Kolumbia folyó mentén virágzó. Az állam 34 countyra van fölosztva; fővárosa: Olympia. 1853-ig W. Oregonnak (l. o.) volt része. 1853. ettől elválsztották és territoriummá, 1889. pedig állammá tették. 1859-ben megkapta Oregon egy részét, e helyett 1861. és 1863. Nebraska és Idaho javára mondott le egyes kisebb részeiről. V. ö. Bancroft, History of W. (San-Francisco 1890).

2. W., az amerikai Egyesült-Államok fővárosa Kolumbia kerületben, dombos fensíkon, a Potomac és Anacostia folyók közt, vasút mellett, (1890) 188 932 Georgetownnal (l. o.) együtt 202 978 lak., akik közt 75 697 szines bőrű; jelentéktelen iparral és kereskedéssel, mivel lakói nagyobbára tisztviselők. W. utcái mind szabályosak és egyenesek, részint street, részint avenuenak hivják őket. Az előbbiek épszög alatt metszik egymást; a K-Ny-i irányban húzódókat betükkel, az É-D-i irányban vonulókat pedig számokkal jelölik meg. Az avenuek ÉNy-i v. ÉK-i irányban húzódnak el és az unio államairól kapták nevüket. Ahol a avenuek metszik egymást, több helyen parkok vannak, aminő a Lincoln- és Garfield-park. A város középpontja a magaslaton álló kapitolium, a föld nyilvános épületeinek egyik legkiválóbbja. A fő épület 1827. készült el; faragott homokkövekből építették; hossza 107, szélessége 37 m. Két szárnya (1851-76) fehér márványból készült, mindegyik 72 m. hosszu és 42 m. széles. Az egész kapitolium 228 m. hosszu, 98 m. széles és 142 árnyi területet borít. Az épület közepén van a 28,6 m. átmérőjű rotunda, nyolc, az amerikai történelem eseményeit megörökítő képpel; mellette a National Hall of Statuary-ban hires amerikai férfiak szobrai állanak; ezen hall fölött emelkedik a 90 m. magas kupola, amelynek tetején a szabadság istennőjének 6 m. magas szobra áll. A kapitolium két szárnyában vannak az amerikai törvényhozó testület mindkét házának üléstermei. A rotunda mögött van a kongresszusi könyvtár (900 000 kötet és röpirat), amelynek számára új épület készül. A kapitoliumban van még a Supreme Courtnak, Law Librarynek helyiségei és még vagy 100 más szoba. A kapitoliummal, amely 16 millió dollárba került, a Pennsylvania-avenue köti össze az Executive Mansiont, vagyis fehér házat (White House), az unio elnökének hivatalos lakóházát, amely szintén faragott kövekből épült, szép jón portikusszal és parkkal van díszítve. Közelében állanak a különféle minisztériumok, a postapalota, az United States Court House. Egyéb jelentékenyebb épületek: a nemzeti muzeum, nagyobbára természetrajzi gyüjteményekkel; a Cocoran-féle gyüjtemény képekkel és bronztárgyakkal; a hires Smithsonian Institution (l. o.) különböző gyüjteményekkel. Kiválóbb emlékszobrok: a Washington emlékét hirdető 159 m. magas fehérmávány-obeliszk, Washington kolosszális szobra Greenoughtól a kapitolium előtt, Story főbiró szobra, a Garfield-emlék, Jackson bronzszobra, a lafayette-emlék az ugyanily nevü squareon, a Bartholdi nevü művészi kút, Lincoln szobra. A nem állami épületek közül kiválnak a Lincoln-csarnok, a nagy operaház, a nemzeti szinház és több hatalmas hotel. A templomok közül a legkiválóbbak: a kat. Szt.-Alajos-székesegyház; az Ascension- s a Metropolitan-templom. A magasabb tanintézetek: a Howard University, a kat. egyetem, a kolumbiai egyetem orvosi és jogi tárgyu fölolvasásokkal. Végül számos a jótékony intézet is. V. ö. Founding of W. City (Baltimore); Porter, Administration of the City of W. (u. o. 1885).

3. W., számos kisebb város neve az amerikai Egyesült-Államokban; a jelentékenyebbek Indianában a West-Fork mellett, (1890) 6064 lak., továbbá Pennsylvaniában, Pittsburgtől DNy-ra, 7063 lak. és petroleumkereskedéssel, végül Ohioban, 5742 lak,

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is