Washington György

Az északamerikai Egyesült-Államok függetlenségének megalapítója s első elnöke, szül. Westmoreland grófságban (Virginia) 1732 febr. 12., megh. Mount Vernon birtokán 1799 dec. 14. Atyja, egy jómódu ültetvényes, korán elhalt és igy a gyermek nevelése anyjára Ball Máriára volt bizva. 15 éves koráig a williamsburgi iskolákat látogatta, azután gazdasággal foglalkozott. Midőn a franciák és indusok ismételten Virginiába törtek, W. mint őrnagy, később mint alezredes és szredparancsnok a nemzetőségben szolgált. 1754. visszavonult bátyjának birtokára Mount Vernonba, de 155. mint önkéntes Braddock tábornoknak a franciák ellen vezetett expediciójához csatlakozott s Braddock szárnysegéde lett, 1755 jun. pedig a Monongahela folyó mellékén vívott ütközet után a virginiai nemzetőrség főparancsnokává neveztetett ki. A háboru befejezése óta (1763) visszavonultan élt mint ültetvényes s nőül vett egy jómódu özvegyet, Curtis Mártát. 1774. Mount Vernon polgárai a Philadelphiában megnyilt nemzetgyülésbe választották, hol a honvédelmi bizottság elnöke, 1775 jun. 15-én pedig az északamerikai hadsereg főparancsnoka lett. Első diadalát 1776 március 17-én aratta Howe angol tábornok fölött, kit Boston kiürítésére szorított. De nemsokára az ellenség 35 000-re szaporodva megszállotta (1776 aug.) New-Yorkot, s W. több szerencsétlen ütközet után az északi hegyek közé volt kénytelen visszavonulni, hol seregét az éhség, a hideg és ragályos betegségek megtizedelték, mig annak más része megszökött. Elvégül mintegy 2000 emberrel magára maradt. Sürgetésére a kongresszus új 100 zászlóaljat hivott a zászló alá, a szolgálati időt pedig meghosszabbította és W.-ra ruházta a legfőbb és ugyszólván korlátlan főhatalmak. W. most átkelt a zajló Delawareon és dec. 26. Trentonnál meglepte az angolokat; 1777 jan. 3. pedig Princetownnál másodszor is legyőzte őket. Szept. 11. azonban a Brandywine folyónál, szintugy okt. 3. Germantownnál kénytelen volt a tulnyomó erő elől kitérni. A franciákkal való szövetkezés végre kedvezőbb fordulatot adott a felkelők ügyének. W. az angolokat Clinton alatt 1778. több ízben megverte, okt. 18. pedig Yorktown mellett Cornwallis angol tábornokot 7000 emberével körülfogta és lefegyverezte, mire 1782 nov. ideiglenes békét kötött. Miután az angolok 1783 nov. 4. New-Yorkot is kiürítették, W. seregét elbocsátotta, hatalmát a kongresszus kezébe letette, maga pedig jószágára vonult vissza. Semmi jutalmat nem fogadott el, kivéve egy földbirtokot, s ezt is csak azért, hogy annak jövedelmét egy mintaszerű tanintézet (W. College) felállítására fordíthassa. 1787 máj. Virginai állam részéről a philadelphiai gyülésbe választatott, szept. pedig mint az Egyesült-Államok alkotmányát megalapító tanácskozás elnöke és vezetője működött és miután az új alkotmány életbe lépett, 1789 ápr. egyhangulag az új köztársaság elnökének választott. 1793. másodízben választották meg elnöknek. A demokraták a forradalmi Franciaországgal akartak szövetkezni, W. azonban Angliával kötött igen előnyös kereskedelmi szerződést s az ellene is izgató francia ügynököket az Egyesült-Államokból kiutasította, amiért ellenfelei minden kigondolható váddal illették. Mindamellett harmadízben is megválasztották elnöknek, de ekkor a megválasztást, nehogy precedens esetet teremtsen, visszautasította s 1797. egy a polgársághoz intézett szép beszédben elbúcsuzott s visszavonult Mount Vernonba. A fenyegető francia háboruval szemben Adams elnök kérésére utóbb (1798) ugyan még egyszer elvállalta a fővezérséget; a támadás helyett azonban a franciák, látva W.-nak erélyes intézkedéseit, alkudozásokba bocsátkoztak; az egyezség megkötését azonban az agg W. nem élte már meg. Gyermekeket nem hagyott hátra; végrendeletében rabszolgáinak visszaadta a szabadságot. A nagy hős, a szabadságot mindenek felett szerető, önzetlen hazafi, a kötelességtudás tántoríthatatlan embere, a nyugodt és igazságos államférfi, a polgári erények mintaképének a hálás utókor számos szobort emelt és számos amerikai város s több kimagasló hegy viseli jelenleg W. nevét. Egyik legjelentékenyebb szobra (Canovától) Raleighban áll, egy másik (Chambreytől) Bostonban, egy harmadik Baltimoreban, egy negyedik W.-ban, egy ötödik, óriási nagyságu lovasszobor Philadelphiában hirdeti emlékét. Hivatalos és magániratait Sparks adta ki összegyüjtve: W."s writings (újabb kiad. 1855, 12 köt. és 1888-1893, 14 köt. Fordtól) címen.

Forrás: Pallas Nagylexikon