Wéber
Henrik, festőművész, szül. Pesten 1818 máj. 24., megh. 1866
máj. 14. Középiskoláit végezve, atyja 1834. a bécsi képzőművészeti akadémiára
küldte őt, hol csakhamar a legjelesebb tanítványok egyikévé lett. A négy évi
tanfolyam végeztével a müncheni képzőművészeti akadémiát kereste föl, honnan
gyakori kirándulást tett Tirolba és Svájcba. 1846. pedig Velencét, Firenzét és
Rómát látogatta meg s az utóbbi helyen készíté Hunyadi Mátyás bevonulása Budára
cimü ismert történeti festményének vázlatát is. Rómából hazatérve, állandóan
Pesten telepedett meg, hol számos megrendelést kapott. Első feltünést keltő
kompoziciója egy nagyobb genrekép volt: Dávid János magyar huszár, ki 1845. a
bécsi hadgyakorlat alkalmával lelki jelenléte által egy gyermek életét
megmenti. Művei közül kiemelendők még: Salamon király a börtönben, Judit és
Holofernes, Aratási ünnepély, Rebeka a kútnál, Jézus a gyermekek közt, V.
Ferdinánd koronázása Pozsonyban, A haldokló dalnok stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|