Weinek
László, csillagász, szül. Budán 1848 febr. 13. Gimnáziumi
tanulmányait szülővárosában végezte; a bécsi egyetemen matematikát, fizikát és
asztronomiát tanult, ugyanott 1870. tanári vizsgát és doktorátust is tett,
aztán állami ösztöndíjjal Németországba ment, hol Berlinben és Lipcsében
csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73. a szász fokmérés részére
földrajzi hosszuságok és szélességek meghatározosával foglalkozott; 1873 őszén
pedig a következő évi Venus-átvonulás észlelése végett Schwerinben berendezett
csillagászat-fotográfiai kisérleti állomás vezetésével bizták meg. 1874 elején
Strassburgban a heliométer-vizsgálatokon vett részt és juliusban, mint a német
Venus-expedició tagja és helyettes vezetője, Kerguelen szigetére (az
Indiai-oceán déli részére) ment, hol dec. 9. az átvonulást teljesen
észlelhette. Visszatérte után 1875. a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora
lett, mint ilyen, főkép a német Venus-expedició állomásain (Kerguelen, Taifu,
Auckland és Iszpahan) kapott fotográfiák feldolgozásával foglalkozott. 1882. a
lipcsei csillagvizsgálótól megvált és magán-obszevatoriumokon dolgozott, mig
1883 okt. 1. a prágai cseh egyetemre a csillagászat tanárává és a csillagvizsgáló
igazgatójává nevezték ki. Itt különös módon - fotográfiai felvételek nagyítása
és a közvetetlen észleléssel való egyesítése által - nyert páratlan holdrajzai
által tünt fel. A Lick-obszervatorium és a párisi csillagvizsgáló által
átengedett kiváló fokális felvételek alapján, W. ez idő szerint egy nagy
holdatlaszt ad ki. Értekezései az asztronomiai szakfolyóiratokban és az illető
csillagvizsgálók kiadmányaiban jelentek meg; mint külön könyv: Die Photographie
in der messenden Astronomie (Halle 1877).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|