Weinek

László, csillagász, szül. Budán 1848 febr. 13. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte; a bécsi egyetemen matematikát, fizikát és asztronomiát tanult, ugyanott 1870. tanári vizsgát és doktorátust is tett, aztán állami ösztöndíjjal Németországba ment, hol Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73. a szász fokmérés részére földrajzi hosszuságok és szélességek meghatározosával foglalkozott; 1873 őszén pedig a következő évi Venus-átvonulás észlelése végett Schwerinben berendezett csillagászat-fotográfiai kisérleti állomás vezetésével bizták meg. 1874 elején Strassburgban a heliométer-vizsgálatokon vett részt és juliusban, mint a német Venus-expedició tagja és helyettes vezetője, Kerguelen szigetére (az Indiai-oceán déli részére) ment, hol dec. 9. az átvonulást teljesen észlelhette. Visszatérte után 1875. a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora lett, mint ilyen, főkép a német Venus-expedició állomásain (Kerguelen, Taifu, Auckland és Iszpahan) kapott fotográfiák feldolgozásával foglalkozott. 1882. a lipcsei csillagvizsgálótól megvált és magán-obszevatoriumokon dolgozott, mig 1883 okt. 1. a prágai cseh egyetemre a csillagászat tanárává és a csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Itt különös módon - fotográfiai felvételek nagyítása és a közvetetlen észleléssel való egyesítése által - nyert páratlan holdrajzai által tünt fel. A Lick-obszervatorium és a párisi csillagvizsgáló által átengedett kiváló fokális felvételek alapján, W. ez idő szerint egy nagy holdatlaszt ad ki. Értekezései az asztronomiai szakfolyóiratokban és az illető csillagvizsgálók kiadmányaiban jelentek meg; mint külön könyv: Die Photographie in der messenden Astronomie (Halle 1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon