Weismann

Ágost, német zoologus, szül. Majna m. Frankfurtban 1834 jan. 17. Göttingában az orvostudományokat tanulta. 1856-57. a rostocki klinikán tanársegéd volt. 1858-ban Bécsbe ment; 1859. Olaszországba, 1860. Párisba utazott, 1861-1862. Schaumburgba visszavonult, hol István főherceg udvari orvosa volt s itt irta meg első fejlődéstani dolgozatát: Die Entwicklung der Dipteren. 1863-ban Giessenbe ment, majd Freiburgban magántanár lett, hol 1866. rendkivüli, 1871-ben rendes tanárnak lépett elő. Munkáiban legfőképen az állatok fejlődésviszonyainak ismertetésével foglalkozott és fontos adatokat szolgáltatott a leszármazás tanához. Emlitendők: Studien zur Descendenztheorie (Lipcse 1875-76, 2 köt.); Die Entstehung der Sexualzellen bei den hydromedusen (Jena 1883, 2 köt.); Über die Vererbung (u. o. 1883); Über die Dauer. d. Lebens (u. o. 1882); Über Leben und Tod (u. o. 1884); Die Kontinuität des Keimplasmas als rundlage einer Theorie der Vererbung (u. o. 1885); Die Bedeutung der sexuellen Fortpfianzung für die Selektionstheorie (Jena 1886); Über die Hypothese einer Vererbung von Verletzungen (u. o. 1889); Amphimitis, oder die Vermischung der Individuen (u. o. 1891); Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen (u. o. 1892); Das Keimplasma, eine Theorie der Vererbung (u. o. 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon