Weiss
Bernát, német prot. hittudós, szül. Königsbergben 1827 jun.
20. Középiskoláit itt, a teologiai tanfolyamot 1844-48. Halléban és Berlinben
végezte, 1852. Königsbergben tanári képesítést nyert, u. o. 1857. rendkivüli,
1863. Kielben, 1877. Berlinben rendes teologiai tanár lett, az utóbbi helyen
egyszersmind a főegyháztanács tagjául is kineveztetett 1880. és a
minisztériumbanaz egyházi ügyek előadója. Művei: Der petrinische Lehrbegriff
(Berlin 1855); Der Philipperbrief (u. o. 1859); Der johanneische Lehrbegriff
(u. o. 1862); Das Markus-Evangelium (u. o. 1872); Das Matthäus-Evangelium (u.
o. 1876); Lehrbuch der biblischen Theologie des Neuen Testaments (5. kiad. u.
o. 1888); Das Leben Jesu (u. o. 1882, 2 köt., 3. kiad. 1888); Lehrbuch der
Einleitung in das Neue Testament (2. kiad. u. o. 1889); Die Paulinischen Briefe
(Lipcse 1896). A Meyer-féle Kritisch-exegetischer Kommentar über das Neue
Testament c. nagy vállalatban W. gondoskodott a Máté (1883), Márk és Lukács
(1878 és 1885) s János evangéliumai (1886), a római levél (1887), a pásztori
levelek (1885), a János levelei (1888) és a zsidókhoz irt levél (1888) legújabb
kiadásairól.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|