Weiss
Mihály, Brassó hires birája, történetiró. Atyja
Csehországból származott Erdélybe, Medgyesre, hol polgármester volt. W. szül.
1569 jan. 13. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a
jezsuiták kolozsvári kollégiumába került, hol két évet töltött; itt tanulta meg
a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már
ekkor latin verseket irt. 1589. a heidelbergai egyetemen találjuk. Onnan
visszajövén, császári szolgálatba állott, eleinte a szatmári parancsnok, a
rossz emlékü Hardegg titkára, azután Prágában a magyar Kancelláriában
alkalmaztatott, hol testvéreivel egyetemben nemesi rangot nyert. 1590. ismét
Erdélyben van, Brassóban, hol városi hivatalnok volt s mint az udvarnál ismert
ember, diplomáciai kiküldetésekben alkalmaztatott. 1594 aug. 17-én az akkor
megnyilt hires országgyülésen Brassó követe, itt ismerkedett meg Báthory
Zsigmond fejedelemmel, ki őt többször igénybe vette. 1595. azon követség tagjai
között látjuk, melyet Báthory Bocskay vezetése alatt Prágába indított, hogy
Rudolffal a törökök ellen a véd- és dacszövetséget megkössék. Bocskay, Rákóczi
Zsigmond, Báthory gyakran küldözték hol a bécsi udvarhoz, hol a portához, hol
Radul oláh vajdához. W.-nak nagyobb befolyása Brassó ügyeire akkor kezdődik,
midőn Báthory ingatag politikája következtében Brassóra és az egész Erdélyre
Mihály oláh vajda zsarnoksága nehezült, ki a szász városokra, különösen
Brassóra, roppant adót vetett ki. Midőn Báthory szerencsés hadjáratai folytán
elbizakodva, a szászokat kiváltságaiktól meg akarta fosztani s az általa eddig
kitüntetett Brassót is a saját őrségével akarta ellátni, W. - ekkor már Brassó
város polgármestere - ezt megakadályozta s nyilt küzdelmet vett fel a
fejedelemmel és Radul oláh vajdát hivta segítségül, azonban az oláh vajda
seregeinek bejövetelét a fejedelmi seregek megakadályozták. W. az Olt melletti
csatában, melyet vezére Giczy tanácsa ellenére rendezett, életét vesztette.
Menekülése közben fogták el és ölték meg, testét a brassóiak a hajduktól nagy
összegért kiváltották, de fejét Szebenben bitófára tűzték. Mint iró is
szerepelt, bevégzetlen munkája: Az erdélyi zavarok és hadi mozgalmak rövid
leirása, mely 1612 jun. 9-ig adja az eseményeket, hű képet nyujt az akkori
erdélyi, sőt magyarországi viszonyokról. Munkáinak egy része Liber Annalium
címen a Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens 1860. folyamában
jelent meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|