Weisse
1. Keresztély Félix, német költő és pedagogiai iró, szül.
Annabergben 1726 jan. 28., megh. Lipcsében 1804 dec. 16-án. Tanulmányait
Lipcsében végezte, ahol Lessinggel kötött barátságot. 1750. a fiatal Geyersberg
gróf nevelője lett, akivel 1759-60. Párisban volt. Kiadásában jelent meg a
Bibliothek der schönen Wissenschaften u. freien Künste (Lipcse 1760-67) és a
Neue Bibliothek der schönen Wissenschaften (u. o. 1766-1806, 72 köt.). Egy
csomó verskötetet, drámát és operaszöveget irt Legkiválóbb az ifjuság irodalom
terén. Fő munkáját, a Kinderfreund-et (Lipcse 1775-82, 24 köt.) sok nyelvre
lefordították és több ízben utánozták.
2. W. Keresztély Hermann, német filozofus, szül. Lipcsében
1801., megh. 1866. Eleinte Hegel hive, később önállóan módosít Hegel rendszerén
és spekulativ gondolatait teisztikus irányban fejtegeti; a modern teista
iskolának ő és az ifjabb Funke alapítói. 1846-tól haláláig a filozofia tanára
Lipcsében. A filozofiában különösen az esztetika és vallásfilozofia körül
vannak kiváló érdemei, melyeket Lotze, kinek tanára volt, az esztetika
történetében érdeme szerint méltányolt. Fő műve: System der Aesthetik als
Wissenschaft von der Idee der Schönheit (2 köt., 1830). Halála után Seydel
ugyane cim alatt kiadta egyetemi előadásait és kisebb idevágó értekezéseit e
címen gyüjtötte össze: Kleine Schriften zur Aesthetik (1867). Vallásfilozofia
és egyéb művei: Die Idee der Gottheit (1831); Greundzüge der Metaphysik (1835);
Die evangelische Geschichte (2 köt., 1838); Philosophische Dogmatik (3 köt.,
1855-62); Die Evangelienfrage (1856); Psychologie und Unsterblichkeitslehre
(1869).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|