Weissenburg
1. W. am Sand, az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi
közép-frank kerületben, a Frank-Jura Ny-i lábánál, termékeny vidéken, vasutak
mellett, (1890) 6112 lak., arany- és ezüstdrót-, fésü-, viaszáru-, olló-,
kefekészítéssel, több malommal, sörgyártással és jelentékeny
sertéskereskedéssel; ásványvizforrással. V. ö. Voltz, Chronik der Stadt W. (W.
1835). - 2. W., az ugyanily nevü járás székhelye az elzász-lotaiai alsó-elzászi
kerületben, vasutak mellett, (1890) 5846 lak., papiros-, bőráru-,
gyufakészítéssel, sörgyártással; gót mfinsterrel. W. a VII. sz.-ban itt
alapított bencés apátság körül keletkezett. 1697. a ryswijki béke
Franciaországnak juttatta. 1871. került vissza Némegországhoz. 1870 aug. 4. itt
volt az első nagyobb összeütközés franciák és németek közt, amelyben ez
utóbbiak győztek. V. ö. Lobstein, Abtei und Stadt W. (Strassburg 1886). - 3.
W., falu és fürdő, Bern svájci kanton alsósimmenthali járásában, a simmenthali
országút mellett, 104 lak., pompás fürdőintézetekkel, 27%-os gipsztermával. V.
ö. Schnyder, Bad u. Kurort W. in der Schweiz (Basel 1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|