Welden
Lajos báró, osztrák táborszernagy, szül. Laupheimben
(Württemberg) 1780 jun. 16., megh. Grazban 1853 aug. 7. Katonai pályáját 1798.
Württemberg szolgálatában kezdte s részt vett az 1799-1800-iki francia
hadjáratokban. 1802. osztrák szolgálatba szegődött. 1809. francia fogságba
esett, de kicseréltetvén, részt vett az Aspern mellett vívott csatában. 1812.
Schwarzenberg alatt Német-, 1814. pedig Olaszországban tünt ki. Ô kisérte déli
Franciaországba a Mantovában kapitulált francia hadsereget. 1815. Murat ellen,
1821. pedig Piemont ellen harcolt. 1832-38. Frankfurtban a szövetséges katonai
központi bizottság meghatalmazottja volt. A lombardiai fölkelés alkalmával
(1848) Radetzkyt támogatta és azután Velence ostromában vett részt. 1848 szept.
Dalmáciának, Bécs bevétele után pedig Bécs városának polgári és katonai
helytartója lőn. 1849 dec. közepén hazánk ellen indult és benyomult Pozsonyba,
hol nyomban az ostromállapotot kihirdette, a lapokat elkobozta és Drechsler
Kristóf lapszerkesztőt, Boldini János mérnököt és Bartha József
honvéd-őrmestert kivégeztette. 1849 ápr. Windischgrätz vereségei után ő lett az
osztrák hadak fővezére Magyarországban. Azonban Buda eleste után (máj.) őt is
elmozdították és Haynaut küldték helyére, mire W. Bécsbe került vissza. 1851
óta nyugalomban élt Grazban, ahol a várhegyen levő szép park létesítése körül
nagy érdemet szerzett magának, amiért is a hálás városi polgárság u. o.
emlékszobrot emelt neki. Ô létesítette a nevéről elnevezett rokkantalapot is.
Művei: Der Monte Rosa (Bécs 1824); Episoden aus meinem Leben (3. kiadás Graz
1855); Der Krieg der österreicher in Italien gegen die Franzosen in den Jahren
1813 und 1814; Geschichte der Feldzüge der österreichischen Armee 1848 und 1849
(új kiad. Bécs 1875); Der Feldzug der Österreicher gegen Russland 1812 (1870);
Der Krieg v. 1809 zwischen Österreich u. Frankreich (1872).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|