Wenckheim

-család (gróf és báró), a magyar honfiusított főrangu családok egyike. A család tulajdonképen frank eredetü. Régi neve Wenck. Ezen a néven több W.-et említenek, igy Dánielt, ki 1559-ben I. Ferdinánd által nemességében megerősíttetett; Ágostont pedig II. Rudolf császár emelte birodalmi nemesi rangra wenckheimi előnévvel. Sebestyén 1598. Győr ostrománál tünt ki. A család ismert őse Wenck Albert, kitől összefüggésben vezethető le a családfa. Ennek fia János, ki 1683-ban orvosi oklevelet nyert, s mint orvosnak elismert neve volt. Tudományos érdemeiért Mária Terézia 1748 ápr. 27. birodalmi lovagságra emelte maradékaival együtt és ezentúl W. névvel élnek. János fia József Agost, ki császári tanácsos volt, nőül vette Harrucker János békési főispán leányát, s ezzel a gyulai uradalom birtokosa lett. Fiai közül II. József és Xa. Ferenc katonai pályán éltek és altábornagyságig emelkedtek. Mindkettőt magyar honossá tette az 1791. LXXIII. t.-e. Mária Terézia már 1776 dec. 18-án báróságra emelte őket, s Józsefet I. Ferenc 1802 ápr. 9. gróffá tette. A két ág leszármazása a következő:

Grófi ág. Alapítója II. József (szül. 1733-ban, megh. 1803.). Mint katona a porosz. török és francia hadjáratokban vitt előkelő szerepet. Tulajdonosa volt az 52. sz. gyalogezrednek. Különösen kitünt Sabacnál 1789 ápr. 21. Két fia maradt: József Antal (szül. 1780-ban, megh. 1852 dec. 28.) és Szerafi Ferenc (szül. 1788 máj. 22-én, megh. 1838 márc. 13.). Nevezetes szerepet egyik sem vitt. Az előbbinek fiugyermeke nem volt. Ferencnek fiai: József (1809-69), Károly (szül. 1811.), Antal (1813-64) és Rudolf (szül. 1814.). Károlynak fiai: Frigyes (l. o.) és Géza (szül. 1847 aug. 30.), a főrendiház tagja. Antalnak fiai: Ferenc (szül. 1855.), Henrik (szül. 1857.), István (szül. 1858.), Dénes (szül. 1861.), mindnyájan a főrendiház tagjai.

Bárói ág. Alapítója Xav. Ferenc (szül. 1736., megh. 1794 máj. 11.). Tizennyolc éves korától kezdve katonai pályán élt. A hétéves háborut végig küzdötte, azonkivül a törökök ellen is harcolt. Fokozatosan altábornagyságra emelkedett, s mint ilyen esett el Courtrai ostrománál. Fia József (szül. 1778 nov. 22., megh. 1830 márc. 1.) a felkelő nemesi seregek vezérletében tünt ki. A háboruk után először Krassó, azután Arad vármegye főispáni helytartója lett. 1825. Arad vármegye főispánjává neveztetett ki, s ezen állásában a békésvármegyei mocsaras területek lecsapolása körül fejtett ki buzgóságot. Gyermekei Béla (l. o.) és Viktor (szül. 1815 jun. 5-én) a főrendiház tagjai.

1. W. Béla báró, szül. 1811., megh. 1879 jul. 7-én. Igen fiatal korában vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben igen sűrün találjuk az ő jegyzéseit. Szorgalmának gyümölcse volt, hogy 21 éves korában már táblabiróvá választatott s még harminc éves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év mulva, 1839. követül küldetett az országgyülésre, hol a reformpártban jó nevü szónoknak ismerték. 1848. az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki s ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és e miatt menekülnie kellett, s mikor amnesztia útján hazakerült, 1860. kezd újra szerepelni. 1865. újra békési főispán lett, 1867. pedig Andrássy minisztériumában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év multán visszavonult, s csak 1871. vállalta el a király személye körüli miniszterséget, melyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-minisztériumokban is megtartott. 1875. a fuzió idejében miniszterelnök volt, Tisza Kálmán ugyanekkor belügyminiszter. Előkelő szerepet játszott az udvarnál is, hol csinos külseje és előkelő megjelenése kedvelt egyénné tették.

2. W. Frigyes gróf, szül. Milanóban 1842 okt. 20-án. Atyja Károly, anyja a hires Radetzky tábornagy leánya, Friderika. Fiatalabb éveiben a királyi táblán gyakornokoskodott. 1866. ügyvédi vizsgálatot tett. A képviselőházban 1878 óta tag és pedig 1881-ig a gyulai, azóta a kisjenői kerületet képviseli. A nemzeti párt tagja. Békés vármegye közigazgatási bizottságának tagja. Óriási, 90 000 holdra terjedő uradalmát maga kezeli.

Forrás: Pallas Nagylexikon