Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Wesselényi-... ----

Magyar Magyar Német Német
Wesselényi-... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Wesselényi-féle összeesküvés

első inditó oka a vasvári béke volt. Az ezen béke által okozott ingerültség napról napra nőtt, annyival is inkább, mert a magyar nemzet mindinkább meggyőződött arról, hogy a békekötés tulajdonképeni oka az volt, hogy az alkotmányellenes törekvések keresztülvitele minél könyebben sikerüljön. A bécsi udvar legújabb intézkedései semmi kétséget nem hagytak fenn az iránt, hogy ugy a vallási, mint a politikai szabadságot veszély fenyegeti. Hogy a helyzet csakugyan ilyen volt, leginkább az mutatja, hogy éppen az ország azon fő emberei estek leginkább kétségbe, kik hivatalos állásuknál fogva legközelebbről itélhették meg a tényeket s nem találtak más utat a szabadulásra, mint az összeesküvést. Maguk a német s a katolikus párt fő emberei kezdték meg az összeesküvést, melynek élére Wesselényi Ferenc nádor állott. Részt vettek még benne Zrinyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbiró, Frangepán Ferenc és Rákóczi Ferenc. Értekezéseket tartottak a stubnyai fürdőben, utóbb Sárospatakon és Munkácson, melyeken Apafi minisztere Teleki Mihály is megjelent s mely összejöveteleken az összeesküvés tagjai a nádor tanácsára abban állapodtak meg, hogy előbb még felszólítják Lipótot az alkotmány megtartására s ha ez nem segítene, fegyverhez nyulnak. A kivitel eszközeit illetőleg abban állapodtak meg, hogy Apafi fejedelem közbenjárásával a szultánhoz folyamodnak s az ezáltal nyujtandó segítségért 60 000 arany évi adófizetést ajánlottak fel. Apafi el is vállalta a közbenjárást, de a török el lévén foglalva Kréta ostromlásával s tekintettel is lévén a nemrég kötött vasvári békére, nem tartá tanácsosnak ilyen vállalatba kezdeni. E közben 1667 márc. meghalt Wesselényi s halálával más fordulatot vett az összeesküvés. Most Nádasdy Ferenc állott az összeesküvés élére. Nádasdy első sorban a maga hasznát kereste s meg akarta szerezni a nádori méltóságot, mig Zrinyi az erdélyi fejedelemség után vágyott. Nagy bajt okozott az is, hogy a bécsi udvar tudomást vett az összeesküvés létezéséről. Az összeesküvők látván, hogy a szultán ügyüket nem akarja támogatni, XIV. Lajos francia királyhoz fordultak, aki kezdetben biztatta őket, de az aacheni béke megkötése után ő is elmaradt s midőn segélyét kérték, ezt Lipót megtudta s ekkor mind Zrinyi mind Nádasdy ugy akartak magukon segíteni, hogy egymást Lipótnál kölcsönösen bevádolták. Lipót nemcsak megkegyelmezett nekik, de még hivatalaikban is meghagyta. A királyi kegyelem, mely azonban csak szinleges volt, tőrbe csalta Zrinyit és Nádasdyt. Most ismét felújíthatni vélték a haza felszabadításához kapcsolt önző terveiket. Zrinyi nagyravágyásában annyira ment, hogy Magyarország fejedelmévé akart lenni. Bár tudták, hogy a bécsi udvar minden lépésüket figyelemmel kiséri, követeket küldtek a portához, melytől Magyarországot Zrinyinek, Erdélyt Rákóczinak kérték s ezáltal Apafit is halálosan megsértették, aki elkeseredve ajánlotta fel támogatását Lipótnak. Ily körülmények között - bár a török megtagadta a segítséget - 1670. kitűzték felkelés zászlaját. Zrinyi és Frangepán Ferenc Csáktornyán, Rákóczi Ferenc pedig az északi vármegyékben jelent meg hadaival. Fellépésüknek nem volt semmi sikere, Zrinyi és Frangepán megadták magukat, Rákóczi szintén letette a fegyvert. A kormány egymásután fogatta el a mozgalom fő részeseit, egy bizottságot állíttatott fel Lőcsén a lázadás részeseinek bővebb kinyomozására. A fő bűnösök a Bécsben szervezett törvényszék elé állíttattak s Nádasdyt, Frangepánt és Zrinyit méltóságuktól és vagyonuktól megfosztották és lefejezték. A kisebb bűnösök felett egy Pozsonyban felállított törvényszék itélt, mely kettőt kivégeztetett s mintegy 300-at jószágvesztésre itélt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is