Wettern
(Wetter-, Vetter-tó), a Wener után Svédország legnagyobb
tava, amelytől K-re fekszik; hosszusága 132, szélessége 20-31 km., területe,
beleszámítva a 39 km2 területü szigeteket is, 1938 km2.
K-en és Ny-on hegyláncok fogják körül, amiért partjai romantikusan szépek;
öbleinek száma azonban kevés. Egyetlen jelentékenyebb szigete van, a termékeny
Wisingsö, amely a középkorban többször volt királyi székhely, későbben pedig a
Brahe-családnak grófsága. A tó vize sötétkék, nagyon tiszta és igen hideg;
legnagyobb mélysége 125 m. Különösen érdekes e tó, hogy vize hirtelen emelkedik
és éppen úgy esik; az emelkedés gyakran a legnagyobb szárazságban, az esés
pedig esős időkben következik be. Hasonlóképen érdekesek az áramlatai
(Strömfall), ugy a felszinen, mint a mélységben, amelyek sokszor az uralkodó
széllel ellentétes irányt követnek és azt némely napon 20, sőt 30-szor is
változtatják; e körülmény a hajózást nehezíti. A folyók, amelyek
belétorkollnak, jelentéktelenek; legfontosabb lefolyása a Motala Ström (l. o.)
és a Göta-csatorna, amely a Keleti-tengerrel és a Kattegattal köti össze.
Partjain 6 város és Karlsborg vára épült. K-i partján van a tó felé meredeken
eső és igen szép kilátást nyujtó, 263 m. magas Omberg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|