Whitefield
György, a metodisták (l. o.) felekezetének egyik alapítója,
született Gloucesterben 1714 dec. 16., megh. amerikai útjában 1770 szept. 30.
Oxfordban szolgának jutott be az egyetemre, hol Wesley mintegy három évvel
azelőtt megvetette a metodizmus alapjait. W. a mozgalomhoz csatlakozott s nagy
mértékben kitüntette magát buzgóságával, mellyel különösen a fogházak betegei s
általában lakói között működött. Működésével magára vonván püspökének
figyelmét, ez 1736. diakonussá avatta föl. Időközben Wesley János (l. o.) kinn
járván az amerikai indusok és gyarmatosok között, 1738. felszólitást intézett
W.-hez, hogy csatlakozzék hozzá, amire az készséggel vállalkozott is. Első
ízben rövid ideig tartózkodott az újvilágban, mert haza kellett jönnie, hogy
fölvétesse magát a lelkészi rendbe, de egyszersmind szakított is az anglikán
egyházzal, mint amelynek papjai kifogásolták az ő szabad ég alatti
prédikálását, és azt, hogy nem ragaszkodott mereven ezen egyház istentiszteleti
rendjéhez. Másodszor is elmenvén Amerikába, csaknem két évig ott maradt s 1741.
tért vissza Angolországba. Ezen időtájban történt, hogy hitelvi különbségek
miatt elszakadt Wesley Jánostól és a korábbi két jó barát kölcsönösen
kiközösítette egymást. Ámde W., ki nagy szónok volt ugyan, de szervező
tehetséggel éppen nem birt, követőit nem tudta volna összetartani, ha
támogatására nem áll egy erős kálvinista meggyőződésü gazdag és művelt angol
főúri nő, Huntington grófi nő, ki templomokat, kápolnákat építtetett a W.
elveit követő metodisták számára. Egyházi beszédeinek, leveleinek s
vitairatainak gyüjteményét kiadták Londonban 1771. hat kötetben The works of
the Rev George W. címen. Életrajza Gillies glasgowi lelkésztől Memoirs of the
life and character of George W. címen először Londonban jelent meg. Utoljára
1827., majd 1837. Robert Fülöp adta ki róla Londonban W.-s life and times, c.
művét, végre pedig Londonban 1864. jelent meg róla egy teljes életirat
Andrewstól, George W., a light rising in obscurity cím alatt. V. ö. Warga
Lajos, A keresztyén egyház tört.; Balogh Ferenc, Keresztyén egyház.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|