Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Wiesbaden... ----

Magyar Magyar Német Német
Wiesbaden... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Wiesbaden

1. Hessen-Nassau porosz tartományban, Hessen nagyhercegség szomszédságában 1866. alkotott közigazgatási kerület, 5615 km2 területtel, (1890) 843 438 lak. 18 járásra oszlik; ezek:

A járás neve

 Területe km2-ben

Lakóinak száma

Biedenkopf

677

41 329

Dillkreis

513

40 085

Oberwesterwaldkreis

325

23 562

Westerburg

317

28 604

Unterwesterwaldkreis

365

39 738

Oberlahnkreis

392

40 296

Limburg

347

48 187

Unterlahnkreis

396

43 764

St. Goarshausen

376

38 175

Rheingaukreis

274

33 630

Wiesbaden vidéke

210

41 631

Untertaunuskreis

521

33 446

Usingen

361

21 534

Hochst

143

35 149

Obertaunuskreis

224

37 962

Frankfurt a. M. vidéke

60

51 691

Wiesbaden város

36

64 670

Frankfurt a. M. város

74

179 985

A kerületet az egykori Nassau hercegségből, Hessen-Homburg grófság nagyobb részéből, Hessen-Darmstadt és Hessen-Cassel egyes részeiből, végül Frankfurt városából alkották.

2. W., az ugyanily nevü kerület fővárosa, 5 km.-nyire a Rajnától, a Tanunus Dny-i kiágazásánál, vasutak mellett, (1895) 74 122 lak., igen jelentéktelen iparral (sörgyártás), de élénk borkereskedéssel. A város gyors felvirágzását 30 ásványvizforrásának köszöni, amelyek a Faulbrunnen kivételével melegek (49-69°), s melyeket ivóvizül és fürdésre használnak köszvény, reuma, görvély, női bajok stb. ellen. A fő források: Kochbrunnen (69°), Adlerbrunnen (62°) és Schützenhofquelle (50°). A fürdőintézetek közül legkiválóbb az Augusta-Victoria-fürdő. A fürdővendégek száma évenkint mintegy 100 000. A város, a belső részeit kivéve, széles utcákból (Wilhelm-, Rhein-, Taunusstrasse stb.) áll. É-on és K-en a magaslatokon szép villák és kertek terülnek el. A Wilhelmstrasse K-i oldalán terül el a Warmer-Dammpark I. Vilmos császár fehér márványszobrával Schillingtől, s Bodenstedt bronz-mellszobrával Bärwaldtól. A kiválóbb terek: a Schlossplatz a régi városi kúttal, a Kursaalplatz a pompás angol kerttel és két vizeséssel, a szinháztér Schiller mellszobrával, a Lujza-tér a Waterloo-emlékkel (obeliszk), a Kranzplatz a Hygieia-csoporttal. A kiválóbb épületek: a gót főtemplom Krisztus és az evangelisták márványszobraival, a katolikus Szt.-Bonifácius-templom, az orosz kápolna világos-szürke homokkőből, 5 aranyozott kupolával és Mihailovna Erzsébet hercegnő síremlékével, a királyi kastély, 1866-ig a nassaui hercegek lakóhelye (1837-40. épült), Schwanthaler szobraival és Pose freskóival, a Pauline-palota alhambra-stílusban, a királyi udvari szinház (1892-1894, Fellner és Helmertől), a Kurhaus pompás főteremmel (40 m. hosszu és 19 m. széles), előtte az 1825. és 1839. Zengerle által épített két kolonnád, a kormányzói palota firenzei palota-stílusban, a városház késői renaissance-ízlésben, a muzeum, az ivócsarnok a Kochbrunnennél és az új igazságügyi palota. A kulturális intézetek közt a kiválóbbak a muzeum, római és germán régiségekkel (üvegedények, kőszobrocskák stb.), természetrajzi gyüjteményekkel, a nassaui műegyesület képtára, a királyi országos könyvtár stb. A város környékén a legszebb helyek: a 3 km.-nyire fekvő Neroberg, szép kilátással, még tovább a Platte nevü vadászkastély, végül a Hohe Wurzel, szép kilátással. W. a római időkben Mattiacum, forrásai Aquae Mattiacae vagy Fontes Mattiaci néven voltak ismeretesek. A római erődítmények maradványai az u. n. Heidenmauer. 1150-ben a nassaui grófok birtoka lett. 1355-ben a nassauidsteini grófságnak lett székhelye. 1644, a 30 éves háboruban egészen feldúlták. György Ágost nassau-idsteini herceg újra felépítette és megerősítette 1690-ben, 1806-66. fővárosa volt a nassaui hercegségnek, amellyel együtt Poroszországhoz került.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is