1. Hessen-Nassau porosz tartományban, Hessen nagyhercegség
szomszédságában 1866. alkotott közigazgatási kerület, 5615 km2
területtel, (1890) 843 438 lak. 18 járásra oszlik; ezek:
A járás neve
|
Területe km2-ben
|
Lakóinak száma
|
Biedenkopf
|
677
|
41 329
|
Dillkreis
|
513
|
40 085
|
Oberwesterwaldkreis
|
325
|
23 562
|
Westerburg
|
317
|
28 604
|
Unterwesterwaldkreis
|
365
|
39 738
|
Oberlahnkreis
|
392
|
40 296
|
Limburg
|
347
|
48 187
|
Unterlahnkreis
|
396
|
43 764
|
St. Goarshausen
|
376
|
38 175
|
Rheingaukreis
|
274
|
33 630
|
Wiesbaden vidéke
|
210
|
41 631
|
Untertaunuskreis
|
521
|
33 446
|
Usingen
|
361
|
21 534
|
Hochst
|
143
|
35 149
|
Obertaunuskreis
|
224
|
37 962
|
Frankfurt a. M. vidéke
|
60
|
51 691
|
Wiesbaden város
|
36
|
64 670
|
Frankfurt a. M. város
|
74
|
179 985
|
A kerületet az egykori Nassau hercegségből, Hessen-Homburg
grófság nagyobb részéből, Hessen-Darmstadt és Hessen-Cassel egyes részeiből,
végül Frankfurt városából alkották.
2. W., az ugyanily nevü kerület fővárosa, 5 km.-nyire a
Rajnától, a Tanunus Dny-i kiágazásánál, vasutak mellett, (1895) 74 122 lak.,
igen jelentéktelen iparral (sörgyártás), de élénk borkereskedéssel. A város
gyors felvirágzását 30 ásványvizforrásának köszöni, amelyek a Faulbrunnen
kivételével melegek (49-69°), s melyeket ivóvizül és fürdésre használnak
köszvény, reuma, görvély, női bajok stb. ellen. A fő források: Kochbrunnen
(69°), Adlerbrunnen (62°) és Schützenhofquelle (50°). A fürdőintézetek közül
legkiválóbb az Augusta-Victoria-fürdő. A fürdővendégek száma évenkint mintegy
100 000. A város, a belső részeit kivéve, széles utcákból (Wilhelm-, Rhein-,
Taunusstrasse stb.) áll. É-on és K-en a magaslatokon szép villák és kertek
terülnek el. A Wilhelmstrasse K-i oldalán terül el a Warmer-Dammpark I. Vilmos
császár fehér márványszobrával Schillingtől, s Bodenstedt bronz-mellszobrával
Bärwaldtól. A kiválóbb terek: a Schlossplatz a régi városi kúttal, a
Kursaalplatz a pompás angol kerttel és két vizeséssel, a szinháztér Schiller
mellszobrával, a Lujza-tér a Waterloo-emlékkel (obeliszk), a Kranzplatz a
Hygieia-csoporttal. A kiválóbb épületek: a gót főtemplom Krisztus és az
evangelisták márványszobraival, a katolikus Szt.-Bonifácius-templom, az orosz
kápolna világos-szürke homokkőből, 5 aranyozott kupolával és Mihailovna
Erzsébet hercegnő síremlékével, a királyi kastély, 1866-ig a nassaui hercegek
lakóhelye (1837-40. épült), Schwanthaler szobraival és Pose freskóival, a
Pauline-palota alhambra-stílusban, a királyi udvari szinház (1892-1894, Fellner
és Helmertől), a Kurhaus pompás főteremmel (40 m. hosszu és 19 m. széles),
előtte az 1825. és 1839. Zengerle által épített két kolonnád, a kormányzói
palota firenzei palota-stílusban, a városház késői renaissance-ízlésben, a
muzeum, az ivócsarnok a Kochbrunnennél és az új igazságügyi palota. A
kulturális intézetek közt a kiválóbbak a muzeum, római és germán régiségekkel
(üvegedények, kőszobrocskák stb.), természetrajzi gyüjteményekkel, a nassaui
műegyesület képtára, a királyi országos könyvtár stb. A város környékén a
legszebb helyek: a 3 km.-nyire fekvő Neroberg, szép kilátással, még tovább a
Platte nevü vadászkastély, végül a Hohe Wurzel, szép kilátással. W. a római
időkben Mattiacum, forrásai Aquae Mattiacae vagy Fontes Mattiaci néven voltak
ismeretesek. A római erődítmények maradványai az u. n. Heidenmauer. 1150-ben a
nassaui grófok birtoka lett. 1355-ben a nassauidsteini grófságnak lett
székhelye. 1644, a 30 éves háboruban egészen feldúlták. György Ágost
nassau-idsteini herceg újra felépítette és megerősítette 1690-ben, 1806-66.
fővárosa volt a nassaui hercegségnek, amellyel együtt Poroszországhoz került.
Forrás: Pallas Nagylexikon