Willems

János Ferenc, flamand filologus, történetiró és költő, mint nevezni szokták: «Flamandia atyja», szül. Bouchoutban (Antwerpen mellett) 1793 márc. 11., megh. Gentben 1846 jun. 24-én. 1809-től egy közjegyzőnél dolgozott. 1811. pályadíjat nyert a friedlandi csatát dicsőítő költeményével. Over de nederduitsche taal en letterkunde (Antwerpen 1819-20,2 köt.) címü műve alapján az amsterdami kir. akadémia s az 1826. alapított történeti bizottság tagja lett. A Reineke Fuchs ó-flamand szövegét ő fordította a németalföldi dialektusra. Kiadta: Reineke Vos (eredeti szöveg, Gent 1836); Rymkronyk van Jan van Heln (Brüsszel 1836); Van de Klerk műveit: Gesten der Hertogen van Brabant (Gent 1839-43) és Van den derden Edewaert, rymkronyk etc. u. o. 1840). Eredeti művei: Belgisch Museum (folyóirat 1837 óta); Dissertation sur la langue flamande (1819). Halála után jelentek meg ó-flamand költeményei (Gent 1846) és hátrahagyott művei (1856). A Brüsszel melletti Amandsbergen emeltek szobrot emlékének. V. ö. Snellaert, J. F. W. (Gent 1847).

Forrás: Pallas Nagylexikon