Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Windisch-Gr... ----

Magyar Magyar Német Német
Windisch-Gr... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Windisch-Grätz

régi német nemesi, utóbb grófi és hercegi család, mely Grätz stíriai várostól kapta nevét. A család első nevesebb tagja Ulrik volt (1240 körül). Utódai közül pedig Ruprecht említendő, aki 1468. Waldstein várát vette meg perneggi Vilmostól. 1551. a család a «zu Waldstein und Thal» prédikátummal bárói rangot kapott. 1577. Erazmus és Pongrác a birodalmi grófi rangot nyerték el, mellyel azonban nem éltek. 1565. a család Stíriában az örökös főlovászmesteri állást kapta. 1658 aug. 2. Gottlieb báró újonnan elnyerte a grófi rangot, melyet I. Lipót császár azután az egész családra átruházott. 1840. a család mint a közvetetlen birodalmi rangban álló Siggen és Egloff uradalmak birotkosa, hercegi rangra emeltetett, mely méltóság Alfréd Kandid herceg családjában az előszülöttségi jog szerint örökössé tétetett. 1822. pedig a hercegi méltóság Alfréd Kandid herceg valamennyi utódára, nemkülönben Veriand gróf összes leszármazóira kiterjesztetett. A család jelenleg két ágra oszlik; az idősb ág feje Alfréd herceg (szül. 1851 okt. 31.), Alfréd herceg (1819-76) fia, osztrák államférfiu (l. o.); az ifjabb ág feje Hugó herceg, szül. 1823 márc. 26. Amaz Tachauban és Prágában székel, emez rendesen Bécsben. A magyar honfiusítást a W.-család az 1655. évi CXIX. t.-c.-kel kapta. Ez évben Ádám és Gottlieb egyenes leszármazóikkal honfiusíttattak.

1. W. Alfréd Kandid Ferdinánd herceg, oszták altábornagy, szül. Brüsszelben 1787 máj. 11., megh. 1862 márc. 21-én. 1804. lépett be az osztrák hadseregbe s 1813. és 1814. (Lipcse) kitüntette magát. Ezredparancsnok lett. 1833. már altábornagy és hadosztályparancsnok. 1848. éppen jelen volt a bécsi márciusi napok alatt és átvette Bécs felett a főparancsnokságot. A közvélemény azonban annyira ellene fordult, hogy vissza kellett Prágába menni. Itt jun. 11. elfojtott egy lázadást, majd okt. 31. Bécsbe nyomult, mint az összes birodalmi hadak főpaancsnoka és ott is lecsendesítette a zavarokat. Decemberben 150 000 emberével megkezdte Magyarország ellen hadi működését. Elfoglalta Pozsonyt, Győrt, majd 1839 jan. Budát is. Áprilisig itt rendelkezett és ezalatt a magyar seregek tábornokait sorra megverték, őt magát Isaszegnél, amiért ezután állásától felmentették (1849 ápr. 12.). Visszavonult jószágára. 1859. Mainz kormányzójává neveztetett ki.

2. W. Alfréd herceg, osztrák államférfiu, szül. Prágában 1851 okt. 21.; jogot végzett és 1876. atyját követte birtokaiban és a cseh tartománygyülésben, valamint az osztrák urakházában. 1883 óta mint a konzervativ párt tagja mindkét törvényhozó gyülésben némi szerepet játszott, majd mint a cseh tartománygyülés által kiküldött bizottság elnöke a németek és csehek kibékítésén fáradozott. 1892. az urakháza őt alelnökévé választotta. A Taaffe-kabinet bukása után őt bizta meg a császár azzal a tövises feladattal, hogy koaliciós minisztériumot alakítson, melynek azután (nov. 11.) elnöke lett. De még mielőtt a választási reformot keresztülvitte volna, a németek a cillii kérdés miatt otthagyták a kormánypártot és erre W. az egész kabinettel visszalépett (1895 jun. 18.). Jelenleg az urakházának elnöke. Nejétől Auersperg Gabriella hercegnőtől több gyermeke született. Legidősebb fia Vince (szül. 1882).

3. W. József herceg, osztrák tábornok, a következőnek öccse, szül. Prágában 1831 jun. 23. 1848. mint hadnagy egy huszárezredbe lépett. 1848-49. hazánk ellen harcolt, 1866. pedig a poroszok ellen. 1869. ezrdessé s a 12. huszárezred parancsnokává neveztetett ki; lovasdandár parancsnokká, majd a 2. gyalogdandár parancsokává neveztetvén ki, 1882. altábornaggyá lépett elő; 1890. az arciere-testőrség parancsnoka s lovassági tábornokká lett. Neje Taglioni Mária, egykoron hirneves balettáncosnő. - Ágost herceg, szül. 1828 jul. 24., az előbbinek bátyja, I. Ferenc József fő esüstkamarása.

4. W. Lajos herceg, osztrák-magyar tábornok, W. Alfréd herceg tábornagy fia, szül. Bécsben 1830 máj. 13-án. 1847. mint hadapród a hadi tengerészetbe lépett; 1848 óta mint hadnagy a 49. gyalogezredben szolgált s részt vett az olasz, majd mint főhadnagy, a magyar hadjáratban, s a selmeci és a kápolnai ütközetekben kitüntette magát s lovasszázadossá lépett elő; 1858. őrnagy, 1859. alezredes, 1865. ezredes s 1866. a 2. dragonyosezred parancsnokává lett. Ezen minőségében végig küzdötte a poroszok elleni hadjáratot s a Lipót-rend lovagkeresztjét nyerte el. 1867. a 14-ik, 1868. a 13-ik dragonyosezred parancsnokává, 1871. dandárparancsnokká, 1872. vezérőrnaggyá, 1876. a 27. gyalogdandár parancsnokává, 1877. altábornaggyá neveztetett ki. 1883 jan. mint az I. hadtest parancsnoka Krakóba került, 1887. az aranygyapjas lovagrenddel tüntetett ki; 1888. lovassági tábornokká, 1889. a 11. hadtest parancsnokává s vezénylő tábornokká lépett elő (Lembergben). W. a magyar főrendiház örökös tagja és fontos szavazások alkalmával élni is szokott szavazati jogával. 1883 óta a 90. gyalogezred tulajdonosa. Neje Dessewffy Valéria, Dessewffy Emil gróf leánya s a sárospataki uraldalom tulajdonosa, mely házasságból több gyermek, névszerint Karlonia, Matild és Lajos (szül. 1882.) származott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is