Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Worms... ----

Magyar Magyar Német Német
Worms... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Worms

az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Rajnai Hessen tartományban a Rajna balpartján, vasutak mellett, (1895) 28 636 lak., jelentékeny bőrgyártással (4000 munkás) posztó-, gép-, cikoria-, pezsgő-, borgyártással, palatáblakészítéssel, kémiai iparral, gőzmalmokkal és bortermeléssel (Liebfraumilch); egykori erődítményeinek maradványaival; IV. Lajos hesseni nagyherceg emlékszobraival; városházzal, amelyben az egykori birodalmi városi levéltárat őrzik; Heyl báró házával; ezt az 1794. feldúlt püspöki udvar helyén építették, amelyben Luther hitvallomást tett. Szép román ízlésü dombja (152 méter hosszu, 36 méter széles) négy toronnyal, két kupolával, a XI-XII. sz.-ban épült; a XV. sz.-ból való a gót déli kapu gazdag domborműdíszítéssel. A Pál-templomban, most muzeumban a W. és környékéről való prehisztorikus római és frank régiségek, egy városi meg egy Luther-könyvtár van elhelyezve; ez utóbbi Luther és kortársainak műveit, továbbá régi W.-i nyomtatványokat tartalmaz. A Luther-téren áll a Luther-emlék, amelyet nagyobbára Rietschel tervezett és 1868. Kietz, Donndorf és Schilling fejezett be. Az emlékmű 100 m2-nyi területet takar; a 6 méter magas, gazdagon díszített főállványon van Luther kolosszális szobra; ezenkivül 11 részint ülő, részint álló szobor díszíti; ezek: Bölcs Frigyes, Fülöp hesseni gróf, Reuchlin, Melanchton, Waldus Péter, Wicliffe, Huss és Savonarola, közben pedig allegorikus városi alakok, aminő a protestáló Speier, a szomorkodó Magdeburg és a hitvalló Augsburg.

W., a római Borbetomagus, Németország legrégibb városai közül való és kelta eredetü. Már a római időkben püspöki székhely volt. Az V. században a burgundok egyik középpontja volt. A frank királyok, maga Nagy Károly is többször lakott és tartott gyülést benne. W. későbben hanyatlásnak indult, de Burchard püspök (1000-25) újra alapította és a város csakhamar újra felvirágzott. Az invesztitura-harcban W. a püspöke ellen fordult és ezzel megvetette önállóságának alapját. Mint birodalmi város gyakran volt birodalmi gyüléseknek szinhelye és 1122. itt kötötték meg a W-i konkordátumot. A II. Frigyes korabeli harcokban W. sokat veszített jelentőségéből. A birodalmi gyülések közül, amelyeket itt tartottak, a kiválóbbak: az 1495-iki, amelyen I. Miksa az örök béke felől tárgyalt és az 1521-iki, amelyre Luther is megjelent. A 30-éves háboruban Mansfeld, Tilly, a spanyolok és svédek megzsarolták. 1689. a franciák egészen feldulták. 1801. Franciaországhoz és 1815. Hessen-Darmstadthoz került. V. ö. Nover, Das alte und neue W. in Schrift und Wort (1895); Soldan H., Beitrag zur Geschichte der Stadt W. (W. 1897); Koehne C., Die Wormser Stadrechts-Reformation vom J. 1499 (1 köt., Berlin 1897).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is