a bajorországi alsó frank kerületnek és az egykori W.
püspökségnek székhelye a Majna és vasutak mellett, (1896) 68 747 lak.,
sajtógép-, dohány-, burnót-, pezsgőbor-, kocsi-, zongora-, csokoládé-,
konzerv-, ecet-, likőr-, sör-, gépolaj-, szappan- és gyertyagyártással, élénk
kereskedéssel, amelynek fő cikkei a bor és gyümölcs. W. kisebb része a Majna
balpartján van; a jobb partra vezet át a 200 m. hosszu, szentek szobraival
ékesített régi híd, a Luitpold-híd és az 1895. megnyitott ércből öntött oroszlánokkal
díszített Lajos-híd. A jobbparti részt pompás ültetvények, egy körút és a
majnaparti rakodó fogják körül. A balparti részen van a citadella és a
Marienberg, 1720-ig a püspökök lakóhelye, most kaszárnya. A Julius-sétálón áll
Mespelbronn püspök szobra Schwanthalertől. Egyéb emlékművek: Siebold
természettudósnak, az egykori polgármesternek Zürnnek és Beckernek mellszobrai,
a Münchenben Miller által készített Luitpold-kút Frankoniának, Grünewald
festőnek, Riemenschneider szobrásznak és Walther von der Vogelweidenek
alakjaival; a Kilián-kút carrarai márványból faragott medencével és szt.
Kiliánnak érc-szobrával. A templomok közül a legjelentékenyebbek: a dóm,
keresztalaku pilléres bazilika román ízlésben, amelynek építését 862. kezdték
meg és amelyek 1189. szenteltek föl, számos püspök síremlékével; a
Neumünster-templom vörös barokk-homlokzattal, kupolával s gazdagon díszített
belsővel; a szép gót ízlésü Mária-kápolna Tilman Riemenschneider által
készített szobrokkal; az egyetemi templom nagyszerü toronnyal, amelyet most
csillagvizsgálóul használnak; a Hauger-templom (1670-91) két toronnyal és magas
kupolával; a Szt. Burkhard-templom a városnak eredeti alakjában fenntartott
legrégibb temploma 1033-42-ből. A profán épületek közül kiválóbb a nagy
királyi, egykoron püspöki kastély hét udvarral, 283 szobával, egy templommal,
nagy lépcsőházzal és egy császárteremmel, amelyet Tiepolo festményei díszítenek
(a kastély 1720-44. Neumann építette); a püspöki szobáka tés a tükörtermet
francia gobelinek díszítik. A képtár gazdag képekben; a kastély szárnyaiban van
elhelyezve az oklevéltár, a történelmi társulat gyüjteménye és művészegyesület
képkiállítása. Egyéb profán épületek: az 1567. alapított nagy kórház 9 millió
márka vagyonnal és az egyetem klinikai intézeteivel, a városháza, az egyetem, a
szinház, a nagyszerü igazságügyi palota és számos pompás magánpalota. A
közmivelődési intézetek élén áll az egyetem, amelyet 1402. Egloffstein püspök
alapított, 1582. Mespelbronn püspök új életre ébresztett és a kat. tudományosság
középpontjává tett. 1631. az egyetem feloszlott, de 1648. újra fölállíttatott
(új épülete 1897. készült); jelenleg 52 tanára, 26 docense és 1456 hallgatója
van, akik közt 805 orvostanhallgató. Az egyetemi könyvtár 300 000 kötetből áll,
a többi közt itt van szt. Kiliánnak evangeliomos könyve a VII. sz.-ból. Egyéb
kulturális intézetek az 1801-ben alapított zeneiskola, a politechnikumi
egyesület különféle fölolvasásokkal, siketnéma, vakok intézete, többféle közép-
és népiskola, az orvosi és fizikai társaság, a történelem-filologiai társaság,
a kémiai és a történelmi egyesület. W. 741 óta püspöki székhely, korán lett
virágzó várossá, amelyben több birodalmi gyülést tartottak; ezek egyikén 1180.
száműzték Oroszlán Henriket. A parasztháboruban 1525. elfoglalta Götz v.
Berlichingen. 1631. megszállotta Gusztáv Adolf. 1793 szept. 3. itt győzte le
Károly főherceg Jourdan francia vezért. 1859 nov. 24-27. a német kis és
középállamok követei szorosabb egyesülés céljából eredménytelen tanácskozást
folytattak. V. ö. Heffner, W. u. seine Umgebungen (W. 1871); Rehbinder, W. u.
Umgebung (Drezda 1893); Stahel, Neuer illustrirter Fremdenführer durch W. (W.
1895); Oegg, Entwickelungsgesch, d. Stadt W. (1880); Massenbach, Amberg u. W.
(München 1897).
Forrás: Pallas Nagylexikon