Wyoming
(ejtsd: vájóming), az amerikai Egyesület-Államok egyike
Montana, D.-Dakota, Nebraska, Colorado, Utah és Idaho közt, 253 530 km2
területtel, (1890) 60 705 lak. DK-ről Ény. felé egész hosszában a Rocky
Mountains húzódnak végig; fő láncuk ÉNy-on a Wind-River hegyek, amelyeknek
legmagasabb csúcsa Fremont-peak 4200 m. magas. Fő folyói: a Big-Horn
(Windriver), a Powder, a Yellowstone egyik mellékvize, a Green és a
North-Platte. ÉNy-on van a hires Yellowstone-National-park. Az éghajlat
aránylag enyhe és egészséges. A földmívelés nagyobbára csak mesterséges öntözés
mellett lehetséges (8000 km. hosszu csatornákkal 2 millió acre van öntözve). Az
állattenyésztés jelentékeny; a szarvasmarhák száma körülbelül 1 millió, a
juhoké pedig több mint 1 millió. A szénbányászat Almy, Evanston és Dana mellett
11/2 millió t. szenet szolgáltat évenkint. Az állam 13
countyra oszlik; fővárosa Cheyenne. A kongresszusba két szenátort és egy
képviselőt küld Alkotmányát jellemzi, hogy 1870 óta a nőknek aktiv és passziv
választói joguk van. W. nagyobb részben Louisianának volt része, azután Iowahez
csatolták. 1868. territoriummá és 1890 jul. 10. állammá tették. 1885 szept. 2.
Rock-Springsben forradalom tört ki a khinaiak ellen, aminek következménye ezek
elűzetése volt. V. ö. Bancroft, History of W. (San-Francisco 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|