Xantus

János, utazó és etnografus, szül. Csokonyán (Somogy) 1825 okt. 5. rég bevándorolt görög családból, megh. Budapesten 1894 dec. 13. Jogi tanulmányait befejezve honvéddé lett s Érsekújvárnál 1849 febr. 8. fogságba jutván, Königgrätzbe záratott, majd besoroztatott, de már 1850 jul. elbocsáttatott. Később hazafias nyilatkozatai miatt Prágában ismét elfogták, de sikerült megszöknie s először Londonba, majd csakhamar Amerikába ment. Itt kezdetben mint napszámos kereste kenyerét, de 1853. Pál württembergi herceg kisérője lett Texasba és Mexikóba. Itt kezdett természeti tárgyakat gyüjteni. 1855. az Egyesült-Államok megbizásából a Kansas tartomány felmérése végett kiküldött bizottság tagja volt, majd a Smithsonian Istitut bizta meg gyüjtésekkel. 1857. az Unio kormánya Kalifornia déli részének kikutatásával bizta meg, melyet sikerrel teljesítve, 1861 végén visszatért Magyarországba, hova már előbb 20 000 állatot s közel 1000 természettudományi munkát küldött. Kevéssel később ismét visszatért az Egyesült-Államokba, hol hajóhadi titkár, 1862. pedig Nyugat-Mexikó Manzanio kikötőjében konzul lett s e mellett a Sierra Madréba tudományos kutatást vezetett. Súlyos betegségbe esvén, 1864. ismét visszatért Magyarországba s előbb a botanikus kert, később az állatkert igazgatójává lett. 1869. a magyar kormány megbizásából Kelet-Ázsiába utazott, meglátogatta Khinát és a Szunda-szigeteket s 1871 végén nagy gyüjteménnyel visszatért s mint a nemzeti muzeum etnográfiai osztályának őre, véglegesen Budapesten telepedett le. Elnöke volt az etnográfiai társaságnak s alelnöke a földrajzi társaságnak, melyben számos érdekes előadást tartott. A m. tud. akadémiának levelező tagja volt. Irt magyar, angol, spanyol, német és latin nyelven. Magyarul megjelentek önállóan: Xantus János levelei Északamerikából (közli Prépost István, Pest 1858); Utazás Kalifornia déli részében (u. o. 1860); Utasítás a természetrajzi tárgyak gyüjtésére (u. o. 1872); Emlékbeszéd Lázár Kálmán gróf felett (Budapest 1875); A térképkészítésről (u. o. 1880). V. ö. nekrologját a Földrajzi Közlemények XXII. köt.

Forrás: Pallas Nagylexikon