Yarmouth
földrajz
(Great-Y., ejtsd: gret jarmauth), kikötőváros Norfolk angol
grófságban, 30 km.-nyire Norwichtől, az Északi-tenger és a Breydon Water közt
elnyúló földnyelven, vasút mellett, (1891) 49 320 lak. Anglia legnagyobb
heringhalászatával, kötél-, hajógyártással, selyemfonással és nagy
malátagyárakkal; látogatott tengeri fürdőkkel. Biztos kikötőjének élénk
forgalma van; a behozatal évi átlagos értéke 5,9 millió frank. A város mellett
a tengerpart 1600 m. hosszu befásított sétahellyé van alakítva. Piactere (121
are) egyike Angliában a legnagyobbaknak. Kiválóbb épületei: a XIII. sz.-ból
való Miklós-templom, Anglia egyik legnagyobb plébániatemploma; az 1850.
fölszentelt kat. templom, a városháza 38 m. magas toronnyal, 2 szinház, egy nyilvános
könyvtár, a fürdőépületek, a 44 m. magas dór oszlop, amelyet Nelson admirális
emlékére emeltek. Y. Földnélküli Jánostól kapta városi előjogát. 1381. a város
lakói szétverték Wat Tyler egy csapatját. A napoleoni háborukban fontos
hajóállomás volt. V. ö. Blake, The Geology of the country near Y. (London
1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|