Yoruba
földrajz
(Joruba, Jarriba), tágabb értelemben egész K-i Guinea,
amelyet a Y.-négerek laknak; szűkebb értelemben ennek a vidéknek középső része
Dahomej, az egbák, jebuk (saját nyelvükön nagok) és más kisebb néger törzsek
országa, a Benin és Nupe közt, mintegy 30 000 km2 területtel és 900
000-1 200 000 lak. A szűkebb értelemben vett Y. É-i részét K-Ny-i irányban
húzódó hegyek takarják, amelyek 600 m.-nyi magasságot érnek el. Többi része
dombos vagy sík. Az Ogun, Oni, Osun vagy Osszun, Omi és Oluva öntözik. A föld
termékeny; fő termékek: kukorica s igname. A tenger felőli részében nagy
terjedelmü erdők vannak, amelyekben bőven található az olajpálma. Az afrikai
indigó (Lonchocarpus cyanescens) vadon terem, a lakosoknak csaknem negyedrésze
foglalkozik pamutkelmekészítéssel és festéssel. A főváros Ojo (40-60 000 lak.),
a legjelentékenyebb helység azonban Ibadan, a négerek Londona 120 000-200 000
lak. Az angolok már régen igényelték az ország fölötti fenhatóságot, amelyet
1894. a különböző törzsfőkkel kötött egyezségek szerint el is nyertek. V. ö.
Barber, Oshiele or Village, Life in the Y. country (London 1856); Hinderer Anna,
Seventeen years in the Y. country (u. o. 1872); Payne, Table of principal
events in Y. history (Lagos 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|