Young

(ejtsd: jöng), 1. Brigham, északamerikai mormon felekezeti vezér, szül. Whittinghamben (Vermona) 1801 jun. 1., megh. 1877 aug. 22. Egyszerü földbirtokos családból származott. 1832. áttérvén a mormonizmusra (l. Mormonok), ezen felekezet értelmében kezdett prédikálni az Ohio államban levő Kirtlandben. 1835. az egyház tizenkét apostolának egyikévé jelöltetvén ki, misszionáriusként az új angolországi államokba küldetett, hol is a konvertiták szerzésében igen nagy sikert fejtett ki. A mormonok kiűzetvén Kirtlandból Misszuriba, majd onnan Illinoisba, 1844. Y. választatott meg a mormonok elnökévé. Illinoisból is kiűzetvén, az elnök Utahba vezette népét, hova hosszu és fárasztó utazás után 1847 jul. 24-én érkeztek meg s az utánok jövő mormonokkal együtt megalapították Salt Lake City fővárossal a mormon territoriumot, melynek az Északamerikai Egyesült Államok elnöksége által kinevezett birákkal, kormányzókkal sok nehéz küzdelme volt. Nagy érdemeket szerzett felekezete anyagi felvirágoztatása körül. 17 feleséget, 44 gyermeket és két millió dollárt hagyott maga után.

2. Y. Eduárd, angol költő, szül. Uphamban (Winchester mellett) 1681., megh. Welwynben 1765 ápr. 12. Jogot végzett, azután a papi pályára lépett át. 1727-ben II. György király káplánja, 1730-ban welwyni rektor, 1761-ben az özvegy walesi hercegnő udvari papja. Legnevezetesebb munkája, mely a XVIII. sz. összes költőire nagy hatással volt: The complaint or Night-thoughts (London 1742-46, magyarul: Y. éjtzakáji és egyéb munkáji, Mellyek magyar nyelvre fordíttattak Pétzeli József által, Győr 1787); Y. éjjelei avagy siralmi, mellyet frantziából fordított báró nalátzi Nalátzi József (első darab, Nagyszeben 1801). Szatirái: Love of Fame, the universal passion (London 1728); Resignation (u. o. 1661); One original composition c. munkájában elméletileg szakít a klasszicizmussal és a költészet teljes lényegét Shakespere műveiben látja megtestesülve. Összegyüjtött munkái: Complete works, Doran életrajzával (2 köt., 1854); Poetical works (1871).

3. Y. Eduárd, brit Afrika-utazó, tengerésztiszt, szül. 1831 okt. 23-án. 1861-63. bejárta a Zambézi vidékékt, 1867. az angol kormány megbizta az eltünt Livingstone felkeresésével. Utóbbi halála után alapította Y. Livingstonia misszióállomást a Njassza-tó partján s tudományos kutatásokat eszközölt utóbbi területén, melyekről Nyassa, adventuresin Central-Africa (London 1877) c. munkájában számol be.

4. Y. Tamás, angol tudós, szül. Milvertonban (Somersetshire) 1773 jun. 13., megh. Londonban 1829 máj. 10. 1792. Londonba ment, hogy egyetemi tanulmányait megkezdte; az orvosi szakra határozta magát. Később Edinburgban, végre pedig Göttingában látogatta az egyetemet, hol 1795. orvostudorrá avatták. 1797. anyai nagybátyja a hires Brocklesby orvos meghalt és Y.-re körülbelül 10 000 font sterlingnyi vagyont hagyott. 1800. Y. megkezdte orvosi praxisát, melyet elég sikerrel is folytatott. 1801. a Royal Institutionon tanári állást vállalat, de azt már két évvel ezután ismét elhagyta. Nagy nyelvismerete és tudományossága egyaránt közreműködtek arra, hogy 1802. a Royal Society «foreign» titkárává válassza. 1809. és 1810. a Middlesex Hospiatlon orvostudományi előadásokat tartott, 1811. pedig a St. George"s Hospital orvosa lett és ezen hivatalában maradt egész haláláig. 1818. a Board of Longitude titkára lett, 1827. pedig a párisi akadémia választotta meg külső tagjává Volta helyébe. Számos és nagy jelentőségü munkái közül a következő címüeket említjük: Outlines of experiments and inquiries respecting sound and light (Phil. Trans. 1800); A course of lectures on natural philosophy and the mechanical arts (2 köt., London 1807); An introduction to medical literature, including a system of practical nosology, intended as a Guide to students and an assistent to practitioners (u. o. 1813, orvosi tartalmu); A syllabus of a course of lectures on natural and experimental philosophy (1802); Elementary illustrations of the celestics mechanics of Laplace (1821); Egyptian dictionary (1829). Miscellaneous works gyüjteményt halála után Peacock és Leith adták ki, életrajzzal (3 köt., 1855). V. ö. Memoirs of the life of Th. Y. (London 1831).

Forrás: Pallas Nagylexikon