Yucatan

(Jukatan), Közép-Amerika É-i részéből hosszukás négyszög alakjában kinyuló félsziget a Mexikó-öböl Campeche-öble és a Karibi-tenger Hondurasi-öble közt, Kuba szigetétől 220 km.-nyire 220 000 km² területtel. Brit-Hondurason vagyis Belizén kivül magában foglalja a Guatemalához tartozó Verapaz departamento egyrészét Chiapas és Tabasco mexikói államok jó részét, Campcircumflexche és Y. mexikói államokat. Ez utóbbinak 85 827 km²-nyi területén (1894) 329 621 nagyobbára mája-indus lak. és Merida székhellyel. Y. felszine sík; csakis belsejében vannak 100 m.-ig emelkedő dombok. Partjai alacsonyak; homokpadokkal vannak körülvéve; K-en több öböl szaggatja meg. Parti szigetei közül Corumel a legnagyobb. Belsejében viz szűke van. Az éghajlat rendkivül forró, de a partokat kivéve, ahol gyakran fordul elő a sárgaláz, egészséges. Kukoricán és a nedvesebb helyeken termő rizsen kivül az európai gabonafélék nem tenyésznek. Ellenben a különböző tropusi termékek bőven találhatók; terem: dohány, kávé, cukornád, pamut, indigo; de a legfőbb jövedelmet a terjedelmes erdők hajtják; ezek nemcsak épület- és hajó-, de különböző festékfát is szolgáltatnak. Mindezeken kivül található a kopaiva- v. tolu-fa a guajakan-, ambrafa, a tamriszkusz stb. Az ércek teljesen hiányzanak. Nagy érdeküek azon nagyszámu épület- és városromok, amelyeket a mája-indusok Xlapakhnak (régi falaknak) hivnak. A leghiresebbek azok, amelyek Meridától Dny-ra 80 km.-nyire Uxmal közelében vannak. Rajtuk kivül ismeretesebbek még a Chichen-Ica, Tulum, Pamal, Mayapan, Labpak, Labna, Iturbide nevüek. Mindezek a toltek építő művészet maradványai.

Egykoron Y. egy uralkodó uralma alatt állott, aki Mayapanban székelt, s akinek az ország összes kacikái alá voltak rendelve. Későbben Y. 7 országra oszlott, külön-külön kacikák uralma alatt. A spanyolok ide Diaz de Solis és Pinzon vezérlete alatt 1506. érkeztek meg. Azország meghódítását 1527. Francisco de Montejo kezdette meg; 1540. körül alapíttatott Campeche. 1541. hódolt meg a mayapani uralkodók utosló sarja Tutul-Xiu. 1542. alapították Tihoo romjain Merdiát. A spanyolok elűzetése után 1821. Y. magát függetlennek nyilvánította, amit azonban Mexiko soha el nem ismert és csakhamar meg is szüntetett.

Forrás: Pallas Nagylexikon