Zach Ferenc Xavér báró
Asztronomus, szül. Pozsonyban 1754
jun. 4., megh. Párisban 1832 szept. 2. Ifju korában az osztrák hadseregben
szolgált és Liesganig parancsnoksága alatt fölmérési munkálatokat végzett.
Később Londonban néhány évig Brühl grófnál mint házi tanító működött, majd
pedig Ernő szász-gothai nagyherceg szolgálata lépett, ki őt idővel az ezredesi
rangig léptette elő. Midőn a nagyherceg a Gotha melletti Seebergen
csillagászati obszervatoriumát felállította, Z. lett annak igazgatója és e
hivatalt 1789-től 1806-ig viselte. Később a gothai hercegnőt francia- és
olaszországi utazásain kisérte, melynek alkalmával 1800-13. Marseille közelében
csillagászati megfigyeléseket végzett. 1815-ben Genovába utazott, hol néhány
esztendőt töltött és egy obszervatoriumot alapított, végre pedig 1827. Párisba
költözködött át. A m. tud. akadémia 1832 nov. 10. választotta tagjává. 1790. a
Mars oppozicióját, 1802. és 1805. pedig a Merkur átvonulását a Napon figyelte
meg. Nevezetes művei: Novae et correctae tabulae motuum solis (Gotha 1792);
Tabulae speciales abérrationis et nutationis (2 köt., 1806); Nouvelles tables
d'abérration et de nutation pour 1804 étoiles (Marseille 1812); Supplément aux
tables d'aberration stb. (u. o. 1813); L'attraction des montagnes et ses effets
sur les fils de plomb (Avignon 1814, 2 köt.). Szerkesztette a következő
folyóiratokat: Monatliche Correspondenz zur Beförderung d. Erd- u. Himmelskunde
(Gotha 1806-13, 28 köt.); ugyanez franciául: Correspondance astronomique (Genf
1818-25, 13 köt.) és Allgemeine geographische Ephemeriden (1796).
2. Z. Felicián, l. Záh.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|