Zach Ferenc Xavér báró

Asztronomus, szül. Pozsonyban 1754 jun. 4., megh. Párisban 1832 szept. 2. Ifju korában az osztrák hadseregben szolgált és Liesganig parancsnoksága alatt fölmérési munkálatokat végzett. Később Londonban néhány évig Brühl grófnál mint házi tanító működött, majd pedig Ernő szász-gothai nagyherceg szolgálata lépett, ki őt idővel az ezredesi rangig léptette elő. Midőn a nagyherceg a Gotha melletti Seebergen csillagászati obszervatoriumát felállította, Z. lett annak igazgatója és e hivatalt 1789-től 1806-ig viselte. Később a gothai hercegnőt francia- és olaszországi utazásain kisérte, melynek alkalmával 1800-13. Marseille közelében csillagászati megfigyeléseket végzett. 1815-ben Genovába utazott, hol néhány esztendőt töltött és egy obszervatoriumot alapított, végre pedig 1827. Párisba költözködött át. A m. tud. akadémia 1832 nov. 10. választotta tagjává. 1790. a Mars oppozicióját, 1802. és 1805. pedig a Merkur átvonulását a Napon figyelte meg. Nevezetes művei: Novae et correctae tabulae motuum solis (Gotha 1792); Tabulae speciales abérrationis et nutationis (2 köt., 1806); Nouvelles tables d'abérration et de nutation pour 1804 étoiles (Marseille 1812); Supplément aux tables d'aberration stb. (u. o. 1813); L'attraction des montagnes et ses effets sur les fils de plomb (Avignon 1814, 2 köt.). Szerkesztette a következő folyóiratokat: Monatliche Correspondenz zur Beförderung d. Erd- u. Himmelskunde (Gotha 1806-13, 28 köt.); ugyanez franciául: Correspondance astronomique (Genf 1818-25, 13 köt.) és Allgemeine geographische Ephemeriden (1796).

2. Z. Felicián, l. Záh.

Forrás: Pallas Nagylexikon