Zachár Gyula

Közgazdasági szakiró, szül. Edelényben (Borsod) 1853 máj. 21. Tanulnmányait a pesti kereskedelmi akadémián fejezte be, 1871. adótiszt, majd 1873. takarékpénztári könyvvezető volt Kalocsán. 1877. első könyvét a Kettős könyvvitel alkalmazása hitelintézeteinkben címen irta. A turfa-ipar keletkezése és fejlődésének története címü munkájával 1879-ben a pesti Lloyd-társaságnál 30 aranyas pályadíjat nyert, amire 1880. Széll Kálmán a magyar ált. takarékpénztárhoz irodafőnökül hozta fel. 1883., amidőn a Magyar pénzintézetek orsz. nyugdíjegyesületét létesítette s melynek igazgatójává is lett, teljesen a szakirodalom művelésére adta magát, mit a Pesti Hirlap közgazdasági rovatának a vezetésével kezdett meg. Ezen működése közben hivatott meg 1884. a székes főváros által létesített közép kereskedelmi iskolákhoz a könyvvitle, kereskedelmi isme és levelezés tanárává. 1886. alapította a Gyakorlati Kereskedelmi Tudományok címü havi folyóiratot, melynek 10 éven át volt a szerkesztője. 1888. a vasúti tisztképző tanfolyamhoz, majd pedig a budapesti állami polgári iskolai tanító-képezdéhez hivatott meg tanárnak. Az igazságügyi miniszter a kereskedelmi ügyekre állandó törvényszéki szakértőül nevezte ki. Irta: Általános üzleti könyvvitel; Váltóisme, jog és szokások; Pénzintézeti üzletvitel; Keresk. isme, jog és szokások; Mezőgazdasági könyvvitel; Vasúti számtan és könyvvitel, mely utolsónak megirásával a kereskedelmi miniszter részéről bizatott meg. Tevékenysége a közpályán se maradt meddő s több részvénytársulat vette igénybe szakmunkásságát. Alapította az önsegélyező takarékpénztár központi szövetkezetet is, melynek igazgatója. Az ezredéves kiállításban mint az V. (kereskedelmi) csoport jegyzője működött közre. 1897. a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság tagjává neveztetett ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon