Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zalka... ----

Magyar Magyar Német Német
Zalka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zalka

1. János, győri megyés püspök, egyházi iró, szül. Veszkényben (Rábaköz) 1820 dec. 17. A középiskolai I-IV. osztályt Győrött, az V. és VI. osztályt Sopronban végezte. 1838. esztergomi főgimnáziumi papnövendék lett és a pozsonyi Emericanumba küldetett. Pozsonyból Nagyszombatba ment, hol a bölcsészetet hallgatta. A teologiát a bécsi Pazmaneumban elvégezvén, 1846 jan. 15-én pappá szentelték. Rövid ideig káplán volt Kőhídgyarmaton és Dorogon, azután a bécsi Augustineumba került, ahol 1848. hittudor lett. Újra káplán volt rövid ideig Budapest-Belvárosban, 1849 okt. végén Esztergomban az egyháztörténelem és egyházjog tanára s tanulmányi felügyelő, 1853 máj. 28. a pesti egyetem egyháztörténelmi tanára, 1854 dec. 22. pápai tiszteletbeli udvari káplán. Az 1858. esztergomi tartományi zsinat előmunkálatait Z. végezte és ő szerkesztette az esztergomi rituálét. 1859. dec. 23. esztergomi kanonok s papnevelő intézeti kormányzó, később címzetes apát. 1867 febr. 14-én győri megyés püspök. Ugyanez évben pápai trónálló főpap, római gróf, 1876 jul. 3-án v. b. t. t. 1892 máj. 5. ünnepelte püspökké szenteltetésének s püspöki széke elfoglalásának 25., 1895 jan. 15. pappá szenteltetésének 50-ik évfordulóját, mely utóbbi alkalomkor a király ugyanaz évi jan. 27. az egyház, a tanügy, a közjótékonyság és azirodalom terén szerzett kiváló érdemei elismeréseül, neki az első osztályu vaskoronarendet adományozta. Z. kiváló jótékonyságu főpap. A kat. egyház és a nemzeti kultura oltárára hozott áldozataiban kifogyhatatlan. Templomok építésére és javítására több mint 200 000 forintot áldozott. Győrött, Sopronban, értelmes tanítók nevelésére, 150 000 forint költséggel preparandiát, Kapuvárott 50 000 forinttal kisdedóvót, leányiskolát, a bőnyieknek 8000 forinton iskolát alapított. Ezenkivül 20 000 forintos alapítványt tett a győri autonomikus testület kezeihez, a horvát iskoláknak pedig tankönyveket iratott s azt saját költségén kinyomtatta. Püspöksége alatt 170-nél több új iskola épült, vagy bővült ki. 1894. a győri és soproni tanító képzőket egyesítette s 45 000 forint költséggel új helyiséget épített számára. Egybevéve iskolaügyekre 360 000 forintot áldozott. Végre megalapította a tanítók, özvegyek és árvák részére a külön nyugdíjpénztárt is 300 000 frttal s a szegényszorsu diákok számára tápintézetet alapított Győrött 33 000 forinton. Mint papságának igazi atyja, páratlan szeretettel és gondoskodással viseltetik egyházmegyéjének lelkipásztorai iránt. A kispapoknak díszes szállást, jó ellátást teremtett. A káplánok és szegényebb plébánosok jövedelmét évenkint 20 000 forinttal gyarapítja, az elaggott papoknak megalapította a Szt.-László-intézetet, melynek tagjai rangban megelőzik az espereseket s a rendesnél nagyobb nyugdíjat kapnak. Világi hiveit szivesen látja, a szükölködők mindenkor segélyt kapnak tőle. A humanitárius és nemzeti célokra hozott áldozatai közel egy millió forintot tesznek ki s ez csak ugy kerülhetett ki a győri püspökség jövedelméből, hogy ő maga a lehető legkevesebbet költ saját személyére. Irodalmi munkássága: Szerkesztette a Kat. Néplapot 1849-50., a Keresztény Naptár 1850-54. évfolyamait s 1856-1859. a Religió c. folyóiratot. Számos, a Társalkodóban, Religióban, Religió és Nevelésben, a Családi Lapokban, Magyar Sionban stb. megjelent dolgozatain kivül, önálló munkái: Örömvers (Pozsony 1839); Synopsis praelectionum ex hist. eccl. (Pest 1854, kőnyomat); Emlékönyv (Pest 1856, németül 1857); Series chronologica AE. Strig. (1856); Emlékoszlop (Pest 1857); Máriacelli utitárs (Pest 1857); Máriacelli Emlékkönyv (Pest 1857., tótul is megjelent); Máriacelli liliomok (Pest 1858); Magyarország primásának (Scitovszky) aranyáldozata (u. o. 1859); Aranymisei koszoru (u. o. 1859); Szentek élete (Zsihovics F. és Debreczeni Jánossal, 5 köt. Eger 1859-76, 2. kiad. u. o. 1861-76) s számos magyar s latin főpásztori körlevél. V. ö. Emlékkönyv, kiadja a győri egyházmegyei papság (Győr 1892); Zelliger A., Egyház irók csarnoka (1893); Ruschek A., Z. János győri megyei püspök (magyar, német és horvát nyelven, Győr 1892); Győr jubiláris püspökei (u. o. 1896); Az aranymisés győri püspök (u. o. 1896).

2. Z. László (Ladislaus de Zalca), XVI. sz.-beli magyar főpap, 1514. váci püspökké, 1524. esztergomi érsekké lett. 1519. Ráskai Balázzsal Cseh- és Morvaországba küldetett, hogy a rendeket a király iránti engedelmességre intse. 1520. a kancellári méltóságot nyerte, melyet azonban letenni kényszerült, mikor érsekké lett. Midőn 1523. Ferdinánd főherceg, V. Károly császár és Zsigmond lengyel király előbb Németújhelyben, majd Pozsonyban azon tanácskoztak, mikép lehetne a magyar udvar és kormányzat bajait megszüntetni, Z. azt javasolta, hogy a király néhány titkos tanácsost válasszon, akiknek meghallgatása nélkül nem intézkedik semmiben, akinek kiváltságos helyzete azonban titokban maradjon. Ellenségesen nézte a protestantizmus terjedését, igy 1526 ápr. 10. a pozsonyvidéki papságnak kiközösítés terhe alatt megtiltotta még a protestáns könyvek olvasását is. Az 1525-iki hatvani és rákosi országgyüléseken sokan szemére hányták pazarlásait s hogy nem méltó az érsekségre, de némelyeknek azon hiresztelése, hogy Verbőczyvel egyetért, lecsillapította ellenségeit. A mohácsi csatában művében nagyon magasztalja Z. bőkezüségét, bölcsességét és tudományát, akinek ugyanott néhány latin versét is közli.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is