Zante

(Zakynthos), 1. egyike a Joni-szigeteknek, Elisz Ny-i partjával szemben, 434 km² területtel. Ny-i részét alacsony mészhegység borítja, amelynek legmagasabb csúcsa 830 m. K-i része termékeny síkság, amelyet DK-en a Szkoposzhegy zár be. Ivóvizben szűkölködik. Érdekesek a már Herodotos által említett azon földi szurkot tartalmazó kis tavak, amelyek a sziget DNy-i végében a fővárostól 15 km.-nyire vannak; ezeknek fenekén találják a földi szurkot, mig a vig felszinét vékony rétegben földi olaj takarja. A sziget termékenysége dacára a termelt gabona csak az év ¹/₃-ára elég, mivel a sziget ²/₃-a szőllővel van beültetve. A fő termékek: apró szőllő, bor, olaj és déli gyümölcsök. A kivitel értéke 2,1 millió márka (ebből esik az apró szőllőre 1,3), a behozatalé (főképen orosz búza) 2,3. A külön nomoszt alkotó sziget lakóinak száma (1889) 44 070. Az ókorban peloponnezusi achájok gyarmatosították; egy ideig tagja volt az athéni tengeri szövetségnek, későbben macedoniai, majd római uralom alá került és osztozott a többi Joni-sziget sorsában. - 2. Z., az ugyanily nevü sziget főhelye, görög érseknek és róm. kat. püspöknek székhelye a velencei időkből való erősség által koszoruzott hegynek lábánál a sziget K-i partján, (1889) 18 096 lak., biztos kikötővel; élénk tengeri kereskedéssel, amennyiben a sziget összes forgalma itt pontosul össze. 1893 jan. nagy földrengés volt itt.

Forrás: Pallas Nagylexikon