Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zaragoza... ----

Magyar Magyar Német Német
Zaragoza... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zaragoza

(Saragossa), 1. spanyol tartomány Logrono, Navarra, Huesca, Lerida, Tarragona, Teruel, Guadalajara és Soria közt, az alsó Ebro medencéjében, 17 424 km2 területtel, (1887) 415 195 (207 899 férfi), egy km2-re 24 lak. É-on a Pireneusoknál ágai, a Sierra de la Pena és a Pena de Santo Domingo takarják, DNy-on pedig a Sierra del Moncayo (2349 m.), de la Virgen, de Vicor és a más hegycsoportok emelkednek. A tartományon az Ebro folyik keresztül, amely jobbról fölveszi a Huechát, a Jalont a Jiloca vagyis Cellával, Huervát, Aguast, Martint, Guadaloupét és Matranát, balról az Arbát, Gallegót és Segrét. Az Ebrót felső részében a Császár-csatorna, balról a Taustei-csatorna kisérik. A föld, amennyiben öntözött, termékeny és sok gabonát, gyümölcsöt és szőllőt szolgáltat, egyébként nagyobbára kietlen puszta. Z. 13 járásva van fölosztva. - 2. Z., az egykori aragoniai királyságnak és Z. tartománynak fővárosa, érseki székhely, a homokpadok által itt sekély ágakra osztott Ebro jobb partján, a Huerva és Gallego beletorkollásánál, vasutak mellett, (1887) 92 407 lak., salétrom- és őrlő malmokkal, posztó-, selyem-, vászonáru-, szandél-, kalap-, gomb-, szappan- és csokoládékészítéssel. A Monte-Torrero mellett a Császár-csatornán van a kikötő, meglehetősen élénk forgalommal. Z. áll a tulajdonképeni városból és a nagyobbára munkások lakta Arrabal külvárosból, amelyeket egy az Ebrón átvezető vasúti és egy 167 m. hosszu kőhíd köt össze. A tulajdonképeni várost tornyokkal ellátott régi falak fogják körül; amelyekben 8 kapu van. Utcái girbe-görbék és szűkek, amelyeket az ugyancsak görbe Calle de Corso szel át. Ny-on fölötte áll a citadella, a Castillo de Aljaferia, a mór és keresztény királyoknak, későbben az inquiziciónak székhelye és ez utóbbinak börtöne, továbbá az egykori kolostornak, San Engraciának ágyuütegei. Tereinek száma 38, templomaié 21. Ezeken kivül van több kórháza, a többi közt az 1666. alapított Casa de Misericordia (szegényház), szinháza, szép sétahelyei, aminő a Salon de San Engracia az ugyanily nevü kapu előtt és a pompás négyes szilfa-fasor, amely a Monte Torreóra vezet. Kiválóbb épületei: a San Salvador (La Seo) nagy gót székesegyház, a kereszthajó fölött egy kupolával; építését 1316. kezdték meg és 100 évvel későbben fejezték be, a XVIII. sz.-ban régies homlokzattal látták el, belsejében van egy alabastrom-oltár (XV. sz.-ból) és Arbues Péter síremléke; a másikat, a Mária-székesegyházat (Nuestra Senora del Pilar) 1681-ben késői ranaissance-ízlésben Herrera építette; főoltára mögött van egy kis márványkápolna és ebben egy jászpisz-oszlopon egy csodatevő Mária-kép, amelyhez sokan zarándokolnak. A San Engracia kolostor templomában látható Zurita történetiró síremléke. A Torre Nueva 1504-ből a város legmagasabb (84 m.) tornya; a gót ízlésü börzét (lonja) 1541-ből bompás, 50 dór oszlopon nyugvó csarnok díszíti. Szép épület még az érseki palota. Közművelődési intézetek: az 1474. alapított egyetem szép új épületben, négy fakultással és egy közjegyzői iskolával, 44 tanárral, mintegy 800 hallgatóval, könyvtárral (30 000 kötet, közte 22 inkunabulum); a szépművészeti, állatorvosi akadémia és két papi szeminárium, többféle közép- és népiskola; jogi- és gyógyszerész-akadémia, végül kölönféle tudományos társulat.

Z., erdetileg Salduba, az iberiai ilergeták alapítása. Kr. e. 45. Caesar földúlta, de újra fölépült és Kr. e. 27. már római gyarmat (Colonia Caesarea Agusuta Salduba, közönségesen csak Caesaraugusta) és tekintélyes város, 255. pedig már püspöki székhely volt. 409. elfoglalták a vandalok, 452. a svévek, 475. Eurik nyugati gót király; mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715. elfoglalták és 1017. külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780. a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be. 1118. dec. 18. elfoglalta I. Alfonz és Huesca helyett Aragonia fővárosává tette; mint ilyen csakhamar a keresztény Spanyolország legjelentékenyebb városává lett. 1317. a püspökség érsekségre emeltetett. Aragonia és Kasztilia egyesítése után Z. megszünt az udvartartás székhelye lenni és ezzel hanyatlásának kora is megkezdődött. V. Fülöp 1710 aug. 20. itt szenvedett vereséget Károly főhercegtől. Különösen nagy hirre tett szert Z. azon makacs védelem által, amelyet a franciák ellen 1808. és 1809. kifejtett. 1808 aug. 3. kezdte el Lefebvre a Palafox által védett várost lövetni. A franciák minden erőlködésük dacára aug. 4-14. csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vittoriához kellett vonulnia, aug. 15. fölhagyott az ostrommal. Dec. 20. kezdetét vette a második ostrom. E közben a várost újra megerősítették és őrségét 30 000-re emelték. 1809 első hónapjában a város falain a franciák három rést lőttek; ezen bejutottak ugyan a városba, de mivel a föllázadt környék is ellenök támadt, nem igen tudtak beljebb hatolni. Lannes marsal ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de edménytelenül. Midőn végre az ostromlóknak sikerült febr. 18. az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalni, Z. nem tarthatta tovább magát és tisztességes feltételek alatt meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) pusztult el 60 nap alatt. Ekkor égett el a hries aragoniai királyi levéltár is. V. ö. Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Z. 1891 stb.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is