Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
zárlat cadence
zárlat closure

Magyar Magyar Német Német
zárlat Sperre (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zárlat

(franc. cadence; ol. cadenza), a zeneszerzésben a Z.-oknak (nyugvópontoknak) többféle faja van használatban, u. m. egész v. teljes, fél és negyed Z., amelyek bizonyos harmoniákra támaszkodnak s a zenében azt a szerepet játszák, amelyet a kötött és kötetlen szóbeszédben v. irásban a különféle mondatokat egymástól elválasztó interpunktuációk, minők a vessző (,), a pontos vessző (;), a kettőspont (:), a pont (.), a gondolatjel (-), a kérdőjel (?) vagy a felkiáltójel (!). A zenében legfontosabb szerepet a fél és egész Z. játssza ugy dallamilag mint harmoniailag, a fél-Z. mindig a szereplő hangnem uralgó kemény hármas hangzatára, egyenes állásban, az egész: pedig a fölvett hangnem alapzöngéjére épített kemény vagy lágy hármas hangzatára esik, szintén egyenes állásban s mindig megelőzve a fölvett hangnem uralgó zöngéjére épített kemény hármas vagy uralgó hetes hangzattól amelyet szintén egyenes állásban kell használni. A negyed-Z. a zenében a vessző vagy a pontosvessző szerepét játssza s harmoniailag épp ugy eshetik a felvett hangnem v. annak uralgó hangzata egyenes vagy fordított állásaira, mint valamely rokon harmoniájára. Nagy szerepet játszik a zeneszerzésben az u. n. megszakított Z., amely a helyett, hogy a gondolatot befejezné, azt még tovább fűzi és kinyujtja.

Z. katonai értelemben: erődítés hegységekben. Vannak: zárópontok (Sperrpunkte) és pedig a fővonalon támadólagos, a mellékvonalon védőleges fellépésre berendezve. Rendesen több mű szükséges. Az állás a nyergen vagy völgyben lehet. Változtató (rocade) és központi pontok (Centralpunkte), melyeknek erődítése mindig támadólagos jellegü; a változtatók célja, hogy az ellenséget mindaddig feltartsák, mig a zöm megérkezik; a központi pontok célja, hogy a pontot csekély erővel tarthassuk. A zárópontok célja: szorosokban (hidak, mocsarak, völgyek stb.) levő közlekedéseket akként elzárni, hogy ezek használatát az ellenség részére megnehezítsék, részünkről pedig azt ne akadályozzák. Ily zárópontok a közlekedések használatát részünkre biztosítják, az ellenséget ezektők távol tartják; mozgásunkat elősegítik, az ellenséget akadályozzák.

A Z.-nak jogi értelemben több faja van, u. m. végrehajtási Z., amikor a per folyama vagy a felebbezési eljárás alatt valamely meghatározott dolognak vagy jognak biztosításáról, az ingatlan haszonélvezetének lefoglalásáról, vagy az árverés alá bocsátott szőllő termésének biztosításáról van szó (l. Végrehajtási eljárás). Hagyatéki Z., amikor az örökösödési eljárás folyama alatt a biróság a hagyatéki vagyonnak foglalás, elrejtés, eltékozlás vagy rongálás ellen való biztosításáról gondoskodik; hitbizományi Z., mely a hitbizományi birtokos ellen foganatosíttatik, aki a hitbizományi adósságokat pontosan nem törleszti, vagy aki a hitbizomány állagát rossz kezelés által veszélyezteti; gondokság alá helyezés iránt indított perben előzetes Z., ha hitelt érdemlőleg olyan körülmények igazoltatnak, amelyekből a gondokság alá helyezés esetének fenforgása valószinüséggel következtethető és ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a gondokság alá helyezés első birói itélettel kimondatott és ezen itélet ellen felebbezés adatott be. Végül van bűnügyi Z., melyet oly esetben rendel el a vizsgálóbiró, midőn nem fér kétség ahhoz, hogy kártérítéssel tartozik az, akit valamely bűntett vagy vétség nyomatékos gyanuja terhel, de egyszersmind alaposan tartani kell attól, hogy vagyonának elidegenítése v. elrejtése a kártérítés iránti igény érvényesítését meghiusítja (1896. XXXIII. t.-c. 492. §).

Z. vagy záró kimutatás, a kettős könyvvitelben a lezárás (l. o.) egyik előmunkálata, amely magában foglalja a zárótételek megszerkesztéséhez szükséges összes adatokat. Hat (forint, krajcár) rovata van, amelyekbe, számlánkint külön sorokban irva, bejegyezzük a próbamérlegnek (l. o.) tartozik és követel egyenlegeit, a leltárnak (l. o.) vagyon és teher tételeit s azután e kétféle adatcsoport egybevetéséből kiderítjük az egyes számlák nyereségeit és veszteségeit.

Z. erdészeti értelemben, l. Erdőzárlat. - Z. a bölcsészetben, l. Következtetés. - Z. postai értelemben, l. Postai zárlatok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is