Zárt ülés
a nyilvánosság teljes kizárásával tartott ülés. A
képviselőház - ha az elnök, a miniszterek valamelyike, vagy tiz tag kivánja -
Z.-sé változik át. Ezen ülésben legelőször is azt kell eldönteni: van-e
elegendő ok Z. tartására? Z.-ben más kérdésben nem szabad határozatot hozni és
azért arról nem is vezetnek jegyzőkönyvet (házszabályok 171. §). A főrendiház
házszabályai nem említik a Z.-t. - Z. a polgári biróságoknál a teljes
tanácsülés, továbbá az, melyen a fölött határoznak, kizárják-e a nyilvánosságot
valamely ügy tárgyalásánál vagy sem. A büntető ügyeket, az alsó és felső
biróságoknál, mind Z.-ben kell előadni, melyben a királyi ügyészség sem lehet
jelen; e szabály alól kivételt csak a királyi törvényszékek mint felebbviteli
biróságok által felülvizsgált ügyek előadása képez, mely nyilvános (büntető
ügyviteli szabályzat 92. §). Ez utóbb említett ügyeket (ugyszintén azokat,
melyekben a járásbiróság nyilvános tárgyalás után határozott) a felső
biróságnál is nyilvános ülésben adják elő (büntető ügyviteli szabályzat 157.
§).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|