Zászló

A zászló egy rúdra rögzített vászondarab (lobogó), mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng (a rúdra van rögzítve). Van több fajta alakú is, de a legelterjedtebb a téglalap. Régen háborúkban használták a csapatok elkülönítésére és vezénylésére. A legelterjedtebb jelzés egy csapat, vagy küldöttség származási országát jelölendő. Erősen rányomja színvilágára a bélyegét a hadseregtől való származtatás. Leggyakrabban élénk színeket használnak. Vannak különféle jelzésekre és reklámozásra használt zászlók.

Története: Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. Jópáran Kínára gondolnak, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai zászlók ősének. Eredetileg nem zászlókat használtak a római légiók jelzésre, hanem más eszközöket, mint például a sast Augustus X. légiójánál. A középkorban zászlókat leginkább a vezetőlk megkülönböztetésére használtak. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában a tábornokok használták.Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás (és később törvényi előírás) volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni. Ezek a mai nemzeti zászlók és hajózási zászlók elődjei. Ma is zászlókat használnak a nemzetközi tengeri kommunikációban. Lásd Nemzetközi hajózási jelzőzászlók. A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Innéttől a zászló megszerzése egyett jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért az első világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.

Fajtái: nemzeti, hadi, tengeri, sport és úszózászlók.

Forrás: Pallas Nagylexikon