Zászló

póznára erősített, rendesen négyszögletes szines kelmedarab (selyem), mely katonailag egy csapatnak legbecsesebb tábori jelvénye. Olyan zászlókat, melyek szövete külön mozgó keresztfára van szegezve, keresztlobogóknak nevezzük. A IX. sz. óta a Z.-kat már mai alakjukban találjuk a hadseregeknél. A hadi Z. a hajdankori tábori jelképekből (labarum stb.) keletkezett és eredeti célja a menetirány kitűzése volt, mihez képest többnyire elül is vitték. Minden rendezett csoportnak megvolt a maga Z.-ja. A seregek nagyságát a Z.-k mennyisége szerint itélték meg. Volt még ezeken kivül a seregnek egy fő Z.-ja (ném. Banner, franc., banniere, olasz. bandiera), melyet a főparancsnok előtt tűztek a földbe és meneteken előtte vittek més mely régente olyan nehéz s nagy volt, hogy külön kocsin kellett tovaszállítani. Amagyar hadi Z.-kon a legújabb korig többnyire száz Mária képe, a németországiakon pedig a XII. sz.-ig szt. Mihály alakja volt látható. A császári sas a német-római birodalmi Z.-kra csak Rőtszakállu I. Frigyes idejében (1152-90) került.

A közös hadseregbeli gyalogezredeknek rendszerint egy-egy fehér Z.-juk (törzs-Z., Leibfahne) van. A közös hadseregbeli 4., 39., 41. és 51-ik gyalogezredek azonban a régi sárga Z.-ikhoz fűződő dicsőséges hadi tetteknek emlékezetéül törzs-Z. helyett kitüntetésül sárga Z.-t hordoznak. A törzs-Z. előlapján szűz Mária képe, hátlapján pedig a császári kétfejü sas van, ez utóbbi a sárga Z.-nak mindkét lapját is fedi. Ugy a fehér, mint a sárga Z.-nak szélei vörös, ezüst, fekete és arany szinü pártázattal vannak díszítve. A 14-ik számu dragonyos ezred nagy éremmel és «Kollin» feliratu szalaggal ékesített lovas-Z.-t visz magával. A landwehr-zászlóaljak Z.-i általában a közös hadseregbeli fehér Z.-khoz hasonlóak, csakhogy lapjuk egyik oldalán a zászlóaljat kiállító tartománynak címere, a másik oldalon pedig a császári sas van. A magyar királyi honvéd gyalogság fehér selyem zászlójának előoldalán a királynak a magyar szent koronával födött aranyhímzetü I. F. J. névjele, hátsó oldalán pedig a magyar államnak két ezüstszövetü angyal által tartott, szines himzetü címere van beszőve. A hat első magyar kir. honvédkerületbeli ezredek Z.-inak három külső széle vörös-fehér-zöld, a VII. magyar királyi honvédkerületbeli (horvát-szlavon) zászlóaljaké pedig vörös-fehér-kék pártázattal bir. A régi katonai igazságszolgáltatásban a Z.-nak az a külön szerepe jutott, hogy a katonát vele meglökve, becstelenné hirdették s később csak a Z.-nak feje fölött való lobogtatásával rehabilitálták. A Z.-nak megfordítása hegyével lefelé, a lázadásnak és a Z.-nak lehajtása a megadásnak jele volt. A várak megadásuk előtt fehér Z.-t vonnak fel. A genfi konvenció vöröskeresztes fehér zászlója a sebkötöző helyeket és kórházakat veszi oltalmába. L. még Szertartás.

A Z. (l. Magyar zászló) védelmére szolgálnak az 1879. XL. t.-c. (kihágási törvény) 36. és 37. §-ai, amelyek mint az állam elleni kihágást 15 napig terjedhető elzárással és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik azt, aki olyan Z.-t tűz ki vagy (nyilvánosan) használ, árul v. másként terjeszt, amelynek kitűzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéseül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van; és két hónapig terjedhető elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, aki az ország, a társországok v. az osztrák-magyar monárkiának nyilvánosan kitűzött címerét v. Z.-ját, ugyszintén azt, aki a polgári v. katonai hatóságok által, ezen minőségük jelvényeül nyilvánosan használt Z.-t v. címert meggyalázó szándékból bemocskolja, megrongálja v. leszakítja. - Ország Z.-ja, l. Koronázási jelvények. - Tengerészeti Z., l. Lobogó. - Vasúti Z., l. Jelzés.

Forrás: Pallas Nagylexikon