Zátony

a folyómeder, tó- vagy tengerfenék oly része, melyet a hordalék feltöltött. A folyami Z. igen sokféle; van parti Z., mely a part mentén és fenék-Z., mely a meder közepén húzódik. Ismerünk oly Z.-t, mely még legkisebb viz idején is viz alatt marad, mig a Z.-ok egy része fölbukkanó, vagyis alacsony vizálláskor száraz. Az oly Z.-on, melyet a viz csak ritkán lep el, növényzet, néha fák és cserjék is vernek gyökeret s ilyenkor már inkább szigetnek vagy lapos partnak nevezik. A Z.-ok elhelyezkedése a folyó hosszában bizonyos törvényszerüséget mutat; a kanyarulatokban, a meredek és homoru partok mentén ritkán, az egyenes szakaszokban és a domboru lapos partok mentén majdnem mindig jelentkeznek. Az egyenes szakasz inkább a fenék-Z., a lapos part a parti Z. képződését segíti elő. Ha a folyó medrét, kanyargásait változtatja, vele együtt változi a Z.-ok helyzete is s a nem szabályozott folyóknál általános törvény, hogy a Z.-ok felülről lefelé húzódnak. A Z.-ok anyagukra nézve többfélék, a folyó mozgatta hordalék minőségéhez képest. Vannak iszap-Z.-ok, melyek csöndes vizben, leginkább a folyó alsó szakaszában rakódnak le s leginkább finom földes részekből összetettek; vannak homok-Z.-ok, melyeknek részei érdesebb, nehezebb szemekből állanak s melyek valamivel gyorsabban mozgó vizből rakódnak le, mint az iszap-Z.-ok; végül ismerünk kavics-Z.-okat, melyek gyorsvizü folyókban, rendesen a vizfolyások felső szakaszán képződnek s a körülményekhez képest dió-, ököl- vagy fejnagyságu kövekből állanak. Természetes, hogy a Z.-ok e három fő tipusai között átmeneti alakok is ismeretesek. A tengeri Z.-ok rendesen a part mentén, v. a parttal párhuzamosan képződnek, a folyamok, tengeri áramlatok és a partszaggató hullámverés hozta hordalékból. Néha a tengerfenék fölmagasodását korallok okozzák (lásd Korall-szigetek) s ilyenkor korall-Z. képződik. L. még Rekesz-zátony.

Forrás: Pallas Nagylexikon