Zedlitz
József Keresztély báró, német költő, született
Johannisbergben (Osztrák-Szilézia) 1870 febr. 28., megh. Bécsben 1862 márc. 16.
Gimnáziumi tanulmányait Boroszlóban végezte, azután az osztrák hadsereg
kötelékébe lépett, ahol 1809. hadnagy s mint a hohenzollerni fejedelem
ordonánctisztje kitüntette magát a regensburgi, asperni s a wagrami csatákban,
1810. cs. kir. kamarás, azután elhagyta a katonai szolgálatot 1837. s a
külügyminisztériumban vállalt állást. 1845. Nassau, 1851. Weimar, Braunschweig,
Oldenburg megbizott követe a bécsi udvarnál. Költeményei, melyek nagyrészt
folyóiratokban, az Aglaja címü zsebkönyvekben láttak először napvilágot,
összegyüjtve is megjelentek: Totenkränze. Gedichte (Stuttgart 1832). Drámái:
Turturel (Bécs 1821); Zwei Nächte zu Valladolid (u. o. 1825); Liebe findet ihre
Wege (Lope de Vega után, u. o. 1827); Der Stern von Sevilla (Stuttgart 1830);
Kerker und Krone (u. o. 1834); Der Königin Ehre (u. o. 1834); Herr und Sklave
(u. o. 1835); Dramatische Werke (4 köt., u. o. 1830-36). Epikai költemények:
Das Waldfräulein (u. o. 1843); továbbá: Altnordische Bilder (2 köt., u. o.
1850); Soldatenbüchlein (Bécs 1848); Childe Harold (Byron eposzának fordítása).
Azonkivül számos politikai röpirat szerzője s az Augsburger Allgemeine Zeitung
hivatalos bécsi levelezője volt s mint ilyen küldött tudósításokat a magyar
állapotokról is, de mindig osztrák szempontból, egyoldalulag birálván az
ügyeket.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|