Zeeland

(Seeland), Hollandia legmesszebb Ny-nak fekvő tartománya D.-Hollandia, az Északi-tenger, É.-Brabant és Belgium közt, 1785 km² területtül, (1895) 209 546 lak. A tartomány nagyobbára azon szigetekből áll, amelyeket a Schelde torkolata alkot. Az Északi-tenger felől ezeket részben homokzátonyok, részben költséges gátak védelmeznek. Az összes szigetek mélyen, sok helyen a tenger felszinénél is mélyebben fekszenek; de földjük termékeny, különösen búzát, hüvelyeseket, zöldséget és lent terem. A talajnak 58%-a szántó és 21%-a rét. Az iparágak közül csak a festékanyagok készítésének és a kalikónövénynek van nagyobb jelentősége. Jövedelmező foglalkozás még az osztriga- és kagylóhalászat meg a gabonakereskedés. A középkorban az északi rész (Schouwen, Duiveland, Tholen és Philippsland szigetek) holland grófsághoz tartozott; a középső, a Schelde két ága közt fekvő részt 1007 óta a hollandi gróf birta Flandria fenhatósága alatt; e kettős birtoklás sok háborura adott okot, mig az 1323-iki párisi egyezség Flandria fenhatóságát meg nem szüntette. A déli szárazföldi része e tartománynak eredetileg Flandriához tartozott, de a németalföldi szabadságharcban az északi tartományok elfoglalták és 1648. meg is tartották és É.-Brabanttal meg Limburg egy részével a köztársaság bukásáig mint meghódított területet kormányozták.

Forrás: Pallas Nagylexikon