Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
zene music
zenebona Dutch conce...
zenebona racket
zenebona riot
zenebona row
zenebona ruckus
zenebona rumpus
zenebona uproar
zenebonát c... mock serena...
zenedarab piece
zenedarab v... double bar
zenedélután... musical aft...
zenedráma opera
zenegép juke-box
zenegép radiogram
zenei musical
zenei aláfe... riff
zenei aláfe... to dub
zenei átira... musical set...
zenei egész... tone

Magyar Magyar Német Német
zene & muzs... Musik (e)
zenei & zen... musikalisch...
zenekar Kapelle (e)...
zenekar Orchester (...
zenél & muz... musizieren
zenélő óra Spieluhr (e...
zenész & mu... Musiker (r)...
zeneszerző Komponist (...
zeneszerző Tonsetzer (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zene

a szépművészetek közt ősidőktől fogva a legfontosabb szerepet játssza minden nép kulturális, vallási, nemzetiségi és társadalmi életében. A zene eredetét a legrégibb történelmi népfajokhoz lehet visszavezetni, minők a khinaiak, hinduk, egyiptomiak, khaldeusok, asszírok s zsidók. A mai értelemben vett zene századok, évezredeken át jutott mai tökéletes álláspontjára s a zenetörténetnek ez a része épp ugy érdekelheti a szaktudóst, mint általában minden művelt embert. Sokféle irányban oszlik szét a termelése s minden nemzet életében a legelőkebb helyet foglalja el. Az eposzi, lirai és drámai zene (l. o. és Opera) kifejezés újabb időben szokássá vált a zenei hangulatra s formákra nézve is. Szorosan határt vonni a három közt, vagy apróra meghatározni a zenében mindenik hangulatnak az alkotó részeit: majdnem lehetetlen, mert egyik a másiktól sok oly hangulati kifejezést vesz át, mely szorosan véve már nem tartozik a saját hangulata jellemzéséhez. Az epikus zenestílus legtökéletesebben tükröződik vissza az oratorium-műfajban, különösen pedig Händel műveiben s ezek közt is legkimagaslóbban Messiás-ában és Haydn József Teremtés és Négy évszak c. oratoriumában, hol az elbeszélő szózene s az idillikus hangulatu pasztoral-részek teljesen egybeolvadnak a szöveg epikus hangulataival. A lirai zenestílus az egyházi zenéből fejlődött ki a XVI. sz.-ban, mikor a szinpadi, vagyis az operai zene kezdett magának utat törni. A lirai elnevezést az abszolut és szózene majd minden fajában használják. Igy találhatók lirai dalok, énekkarok, hangszeres zenedarabok stb., melyekben csak a lirai elem túlnyomó. Ezekben a megközelítő határok csak keveset, vagy éppenséggel nem érintkeznek egymással. Minden lirikus zenetermék jellegét a szelidebb érzések s az egyszerü, naiv, de igaz, természetes hangulat teszi. A dal terén a legkiválóbb lirikusok Schubert, Schumann, Franz, Mendelssohn, Liszt, Brahms, Rubinstein stb.; a zongorairodalomban szintén Schubert, Schumann, Liszt s mindenekfelett Chopin L. még Abszolut zene, Magyar zene, Programmzene és Zenei forma.

A zenészeti irodalmat leggazdagabban képviselő nemzet a német, amely egymaga több minden irányu zenei szakba vágó munkát bocsátott világgá, mint az összes európai nemzetek együttvéve, legnagyobb zenetudósai, történetirói, biografusai s természettudósai szálltak síkra, hogy e téren monumentális művekkel gazdagítsák a zene irodalmát. Marx, Lobe, Helmholz, Jahn Ottó, Abrechtsberger, Weber D., Rochlitz, Marburg, Bach F. Em., Wagner R., Bernsdorf, Neumann, Richter, Oscar Pál, Brendl, Schumann, Hanslick, Weitzmann stb. elsőrendü kapacitások ugy a multban, mint az újabb korban. A németek után kétségkivül a franciák foglalnak el méltó helyet a zeneirodalom fejlesztése terén. Rousseau J. J., Rameau voltak leginkább az úttörők, kiket oly kitünőségek követtek, mint Halévy, Cherubini, Reicha, Fetis, Gaevart, Berlioz s még mások számosan, akik epokálisan előmozdították a zeneirodalmat; a két nagy nemzet mellé méltán sorakoznak az olaszok, a németalföldiek, újabban az oroszok s a szláv néptörzsek. Magyarországon még csak alig néhány évtizede, hogy a zeneirodalommal a kiválóbb zenetudósok és irók foglalkoznak; legnagyobb tevékenységet fejtettek ki: Bartalus István, id. Ábrányi Kornél, Szénfi Gusztáv, a pedagogiai terén a Zsasskovszky-pár, Sz. Nagy Károly és József, Oláh Károly, Goll János, Erney József s mások kisebb-nagyobb mértékben.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is